Jó tanácsok
Lehet batikolni kész ruhát és textildarabot (sőt, csomagolópapírt) is. Ajánlatos természetes anyagot választani, ami bírja a magas hőfokon történő kezelést, mivel a legtöbb festék forró vízben való kavargatást igényel. Épp ezért avasd be az anyagot, ruhát, mielőtt munkához látsz. (Gyapjúhoz olyan festéket válassz, ami hidegen is működik.)
Kísérletezz: keverd a technikákat, próbálkozz többféle madzaggal, többféle színnel. Nincs két egyforma batikminta! A kevesebb néha több: ne zsúfold tele az anyagodat, inkább tervezd meg előre, hol legyenek a nagyobb és hangsúlyosabb minták, és hagyjál teret nekik.
Festés előtt gondosan olvasd el, és kövesd a ruhafesték használati utasítását. Nagy különbségek lehetnek a festékek kiszerelésében, a festés hőfokában, kézi vagy gépi festésre való alkalmasságban és abban, hogy szükséges-e sót vagy ecetet alkalmazni a szín fixálásához. Ha több színnel szeretnél játszani, a kézi festést válaszd: keress egy méretes régi fazekat, amit ezentúl csak erre a célra használsz, és egy jókora fakanalat, amit szintén nem sajnálsz. Számtalanszor festettem mosógépben, és mindig nagyon félek, hogy megfogja a festék. Nem reklám, de a most használt festék nem hagyott még cserben.
Ezektől a festékektől ne várd azt, hogy nagyon tartósak maradnak: szép lassan fakulnak, de nekem úgy is nagyon tetszenek. Kézzel, langyos vízben és mosószer nélkül kéne mosni a festett ruhaneműt, ahogy az érzékeny indiai ruhákat is, hogy sokáig frissek maradjanak a színek, de ezt nem kívánom tőled.
Ne csüggedj: a lakberendezéskor használt textileket nagyon ritkán kell mosni, úgyhogy sokáig meg fogják őrizni eredeti színüket.
Egy ideje a Pilisborosjenőn gyártott L-1 Ruhafestéket használom. Ez a folyékony festék 100 ml-es flakonban kapható, 400-800 gramm ruhához elég, kézi és gépi festésnél is alkalmazható.
Alapfogások
|
|
Madzagozás
Fogd vagy sodord össze az anyagot: megteheted ezt legyezőszerűen, vagy egy csücsökből kiindulva, egyenletesen elrendezve, vagy csak úgy összenyalábolva az anyagot. Köss meg valahol szorosan egy erős cérnát, vékony spárgát vagy más zsineget rajta. Tekerd szorosan végig az összefogott anyaghurkán, és a végét csomózd el. Így lehet színes spárgát készíteni… |
|
|
Gumizás
Befőttes gumival egyszerűbb dolgozni, mint a spárgával: fogd össze az anyagot, és tekerd többször át rajta a gumit, mint egy copfon, míg szoros nem lesz. Minél jobban széthúzod a gumikat, annál több csík fog látszódni festés végén. |
|
|
Csomózás
Ez még a befőttes guminál is egyszerűbb! Fogd össze az anyagot - a kötözésnél és a gumizásnál is tehetsz a csücskébe kavicsot, golyót, radírt - más és más mintákat fognak adni. Köss rá egy csomót úgy, hogy szoros legyen, de azért a festés végeztével kibontható. Elmosódottabb mintát fogsz kapni, mint a kötözéssel. |
|
|
Csipeszezés
Ruhacsipeszekkel remek sormintát lehet készíteni: elég, ha legyezőszerűen összehajtogatod pl. az anyag szélét, és egy csipesszel átfogod, de „darázsmintát” is alkothatsz. A facsipeszt meg fogja fogni a festék, amivel izgalmas mintákat lehet majd pecsételni egy következő körben az elütő színű anyagokra. De ha nem vágysz ilyen izgalmakra, használj új csipeszeket. |
Így készül lépésről lépésre
Falvédő a lépcső mellett
Mikor rászántam magam végre a szobafestésre, a létrán töltött unalmas órákban terveket szőttem, hogyan lehetne a falat a lépcső mentén megóvni a továbbiakban a sok kis apró fekete mancsnyomtól. Egy négy méter magas falfelülethez nem könnyű kitalálni burkolatot. A batikolás tűnt az egyetlen jó megoldásnak: egyszerű, könnyen kezelhető, és szemet gyönyörködtető felületet biztosít még ilyen hatalmas felületen is.
A gyerekeké volt a főszerep: miután kitaláltuk, hogy az egyik falon nappal lesz, a másikon este, megcsomózták-gumizták-csipeszezték a kiszabott anyagot, és kék és sárga főzővízben főztük ki a hatalmas függönyöket. Most batik-Napok és batik-Holdak tündökölnek a falon.
Könnyűszerkezetes polc a magasban
Fejünkre nőttek a plüssjátékok, mindhez fűződött valami emlék. A nem sok szabad falfelület egyike a galériával szemben volt a gyerekszobában. Sokáig latolgattam, milyen polcot lehetne oda tenni: könnyűt szerettem volna, de nem műanyagot; mivel a fűtéscső közel volt az ajtófélfához, lehetőleg konzol nélkülit; és nagyon vidámat. Amikor elkészült a falvédő a lépcső mellé, összeállt a kép: bővíthető számú, batikolt anyaggal bevont, keskeny fapolcokat lógattam vastag zsinórral a fűtéscsőre.
Az anyagot tűzőgéppel kapcsoltam a polcra: felül híja van, de azt senki nem látja… A zsinór számára a maradék anyagból házat varrtam a polc borítására, abba húztam bele, hogy ne tudjon a polc elfordulni.
Régi szék párnája
Szeretem a régi székeket: kényelmesek és tartósak. Egy dolgon kell csak túltennünk magunkat: általában kopottak. Ez a szék, amit a képen látsz, az én munkaszékem. Párom hozta otthonról az első közös lakásba, „hogy legyen valamin ülni”. Külön értéke, hogy az ülés alján egy BMW-kormányának rajza látszik: ahogy ő, én is szerettem gyerekkoromban a felfordított székbe ülve autókázni.
Ezeknél a székeknél le lehet szedni az ülést, úgyhogy a vázat lefestettem színezőpasztával, majd lelakkoztam, és egy batikolt kendőt erősítettem a székpárnára, úgy tettem vissza a helyére. 10 éve…
