Ugrás a menühöz Ugrás a tartalomhoz
2012. május 17., csütörtök - Paszkál
Távközlési világnap (ITU, 1968)

Rendhagyó dekupázs

2009. március 27.  07:18
Vannak kritikus részei a lakásnak: ezek szem előtt vannak, és kötelezően csúnyák, vagy éppen rendeltetésszerűen piszkosak mindig. Az egyik ilyen az otromba radiátor, a másik pedig a villanykapcsoló körül a fal.

A radiátor

A fűtőtest kötelezően csúnya része a lakásnak, ráadásul gyakran a szoba fókuszában helyezkedik el, vagy éppen az ablak alatt teszi lehetetlenné a helykihasználást. Ráadásul használaton kívül sem csomagolhatjuk el. Vagy mégis?
A nappalinkban az ablak alatt terpeszkedő radiátort eltakartuk a kanapéval, csak a hosszú radiátorrács néz rám mögüle. Kavicsgyűjteményem legszebb darabjaival szoktam elfedni: vízzel telt üvegedényben tartom őket, így a párologtatás is ki van pipálva. Desztillált vizet használok, hogy ne legyenek vízkövesek a féltve őrzött kavicsok. De még így is olyan „nemszeretem” része ez a lakásnak. Ahogy végeztem az igencsak rizikósnak induló, de várakozáson felül jól sikerült WC-dekupázzsal, gondolatban máris a fűtőtest tetején „dolgoztam”. Hamar beszereztem szép csomagolópapírt (most is az ázsiai kézzel nyomdázott rizspapír győzött), és munkához láttam.
Először jó alaposan letisztítottam és megszárítottam a fűtőtest rácsát. Megfelelő méretűre szabtam a csomagolópapírt, és ecset segítségével ragasztólakkal felragasztottam a rácsra. Néhányszor átvontam a papír felületét is a lakkal. Teljes száradás után hulladék kartondobozra fektettem a rácsot, a borítás került legalulra, és éles sniccerrel kivágtam a rács nyílásait, hogy változatlanul áramolhasson a meleg levegő. Pihenéseket iktattam közbe, mert eléggé idegölő ez a tevékenység. De megérte! A szoba szép és egyedi díszévé vált a radiátor.

Így készült:



A radiátort szórófejes-flakonos festékkel villámgyorsan fel lehet újítani, kár, hogy előtte a portalanítás gyötrelmes műveletét el kell végezni. Kedvedre fújhatod színesre is akár.


A „tapétavédő”


Hosszas tanulmányokat folytattam, hogy megtudjam, hogy hívják azt a műanyag keretet, melyet a villanykapcsoló alá lehet szerelni, és kicsit nagyobb, lemosható felületen óvja a falat a kapcsoló körül a piszkos kis mancsnyomoktól. Meglepő módon tapétavédő a neve! Na, ilyenre lett volna szükségem, hogy az előszobában elleplezzem a valóságot. Jó lett volna emlékezni a villanykapcsoló márkájára, mert a tapétavédőket e szerint árusítják – természetesen rosszul tippeltem… Eredetileg úgy terveztem, hogy bevonom színes papírral ezt a műanyag segédeszközt, de mivel nem tudtam a kapcsoló alá illeszteni, egyszerűen a falra dekupázsoltam a kiválasztott papírt. Ezen egy keleti kilim szőnyeg nyomtatott képe volt; kis falvédő szőnyeg a kapcsoló köré. Körberajzoltam a kapcsolót és kivágtam a papírszőnyeg közepét. Bekentem ragasztólakkal a falat a „tapétavédőm” alatt, és ráragasztottam. A felületét is átkentem a lakkal, így lemoshatóvá vált, többé nem fog ragadni az összetapicskolt fal.

Hozzászólások

5 hozzászólás

csizizsuzsi 
2009. március 27.  10:38

Nekem nagyon tetszik , csak sajnos én ügyetlen vagyok.szuper csak így tovább!! sok sikert!!!!!!

szivecske a tévémami. 
2009. március 30.  17:36

Engem is suta kezekkel vert meg az Isten... csak tudnám miért?

Margoca 
2009. március 31.  18:32

Óriási! Azonnal védesd le az ötletet! :))

Margoca 
2009. március 31.  18:34

Óriási! Azonnal védesd le az ötletet! :))

Aggod Zsuzsa 
2009. május 13.  11:43

Több bátorság kell ezekhez a dolgokhoz, mint kézügyesség! :)

Megjelenített név * :

A Kultúrpart programajánlója