Küszködünk a díszlettel, a jelmezekkel, a kellékekkel, megpróbáljuk összekötni a jelenteket és egybemenni a felvonásokkal. Ez az időszak az, amikor minden színész legszívesebben feladná az egészet. A sok újdonságtól elmegy a szöveg, hiába hitted, hogy már tudod. Egyre nagyobb a feszültség, egyre kevesebb az idő. A jelenetek, amelyek a rendelkező próbán nagyjából tisztának tűntek, most darabjaira esnek. És ez mindig így megy.

Épp ülök a büfében. Tanulom a szöveget és várok a soromra. Közben gyűröm a szép fehér nővérruhámat. Természetesen praktikusság miatt minden jelmezt a színészekre varrnak, nem valódi kórházi ruhákban vagyunk. Bizonyos jelmezekre például gomb helyett tépőzár kerül, az átöltözések egyszerűsítése végett. Érdekes dolog a jelmezes próba. Első igazi találkozás a figura külsejével. A ruhák többsége teljesen máshogy néz ki a nézőtérről, mint szemtől szemben. Ha a színésznek valamelyik jelmez nem tetszik, de a ruhapróba alatt nem tudta meggyőzni a jelmeztervezőt, hogy más legyen, a színpadon még van lehetősége „megfúrni” a jelmezt, vagy legalább is részleteiben. Ilyenkor szoktunk beleakadni a díszletbe, nem tudunk leülni, nem elég bő az ujj, hogy felemeljük a karunkat. Rengeteg fifikát tanulunk meg az évek során, hogy jelezzük; sajnos nem alkalmas a játékhoz a ruha. A végén többnyire marad, ami van, mi megszokjuk, a bemutató után már nem is emlékszünk arra, hogy bármi bajunk lett volna vele.

Azt hiszem ez az első darab, amiben végig egy jelmezt viselek, és nem kell átöltöznöm. A Producerekben hat gyorsöltözésem van, az Édeskettes Hármasban című darabban nyolc-tíz alkalommal kell villámgyorsan jelmezt cserélni. Ehhez persze ott áll a takarásban egy egész csapat, aki ebben segít. Az öltöztető, akivel koreográfiája szerint öltözünk, másodpercre pontosan, különben lekésem a jelenetet. Ott van még a fodrász, hogy megigazítson, néha felrakjon egy flitteres fejpántot és a kellékes, aki, ha kell, a kezembe nyomja a következő használati tárgyat, mondjuk egy gumikesztyűt.

Most következik a totális begyakorlás hete. S bár öltözés nincsen, de van egy jó komplikált kórházi ágy, a gombjaival és minden mechanikájával. Mindent tudni kell. Úgyhogy megyek is próbálni. Folyt. köv.