KÉT JELEN


szikrázó, hideg napkorong,
fehér mélység: hóhatár.

távol, egyedül, csendben,
mindenek felett.

fájdalmas, boldog és
szabad vagy.
egyetlen a tömegben,
tomboló néma kísértet.

most először, most utoljára.
csak bennem élsz, csak bennem látszol,
csak nekem vagy.

a valóság előtt, az álmok után.

a lehetséges, kiismerhetetlen,
varázslatos és bukott jelen pillanatban.

halk dübörgés, üvegfalak, egy híd
a város felett.

kávé, cigarettafüst,
jótékony szédülés.
fájdalmas, boldog, szabad vagyok.

sokadik a kézzelfogható ürességben,

néma szenvedély, otthontalan vágy.
most először és utoljára.
csak benned élek, csak benned látszom,
csak neked vagyok.

az elveszett évek után,
az igazság előtt.

a lehetetlen, reszkető,
átkozott és áldott
jelen pillanatban.