Ott van ugyebár a Váci utcában a Pilinszky Café, és most itt a Pilinszky-köz is. Új utcanév, a boldog békeidők óta Szivárvány közt hívták. Ártalmatlan, történelmi utcanév egy eldugott helyen, nem sok vizet zavart, átvészelte a vérzivataros időszakokat is, most viszont valakik úgy döntöttek, hogy ebben a szűk utcában nem is látszik a szivárvány.
 
Viszont legyen Pilinszkyről utca elnevezve. Legyen, miért is ne? De miért  pont ezt a helyes kis utcának, köznek változtatják meg a nevét, melynek ilyen szép neve van, már a gondviselő Jóisten tudja milyen régóta… Szóval, az utcanévválasztással is bele lehet vágni a város szövetébe, és most itt ez történt. Minden költő hiú, de biztosra vehetjük, hogy Pilinszkynek sem tetszett volna, hogy neve váltja le a Szivárvány közt. 

A Pilinszky közhöz (ha már így hívják) egészen közel, található egy Jézus táblakép a Rákóczi úton, közel az Astoriához. Majdnem biztos, hogy kihelyezése afféle magánakció volt, az épület díszítő architektúrájának nem része az alkotás, valaki gondolt egyet, és felakasztotta a falra, mintha csak a saját nappalijában lenne. 

A dolog ellen nem emelnénk kifogást, mert nem olyan tolakodó, mint a keresztény szekták graffittijei, vö: Jézus szeret téged, Bűnöd zsoldja a halál, stb. Erről a Jézus képről eszünkbe juthat az is, hogy milyen meglepő, hogy a boldog békeidők díszítő művészete kerülte a keresztény szimbólumokat. 

Pogány szimbólumok, a görög mitológia szörnyszüleményei mind-mind tipikus jellegadó elemei a pesti homlokzatoknak, és ehhez képest milyen meglepő, hogy keresztény jelképekkel nem találkozunk. 

Épp ezért izgalmas ez a Jézus-kép. Ki rakta fel? Mikor került a falra? Bizonyára előfordult, hogy valaki részegen, vagy betépve sétált a Rákóczin, véletlenül felpillantott, és jelenése támadt: megszólította Jézus. Persze tiszta fejjel is érdemes felpillantani a képre.