A hatszáz fős, grandiózus mozi újbóli üzembe helyezését nehezíti, hogy a hatalmas alapterülete (1140 nm2) miatt a bevételek nehezen fedeznék a rezsiköltséget. Erre kell tehát az állami dotáció, de erről majd később.

Az 1936-ban átadott Átrium mozit utoljára 1990-ben újították fel, azóta eltelt húsz év, több, mint tíz éve bezárták, ennyi idő elég volt ahhoz, hogy a romlás szívós jelei mutatkozzanak meg a bejáratánál. Valaki leggrafittizte az előtetőt, de a függőleges lámpatestek üvegburolkatát, melyeken a mozi neve is olvasható volt, megsemmisítette Budapest ifjúsága, kitörték az üveget, hogy aztán már az enyészetre bízzák a további sorsát. 

Már a látszatra sem adunk tehát, a mozi előcsarnoka, bejárata pusztul, hajléktalanok tanyája. A mozi (és a ház) Kozma Lajos életművének kitűntetett projektje - ez még a szocializmus nagy laboratóriumának fehérköpenyes ítészei számára is világos volt. Az ész és a szépség e felszentelt helyét meg kell menteni, így aztán már 1976-ban megkapta a műemléki védelmet. 

Ugváry Krisztián Budapest ostroma című kiváló munkájából tudjuk, hogy a mozi termében is voltak fegyveres érintkezések, azaz 1945 februárjának elején az oszlopok mögül géppuskázták egymást az oroszok és a magyarok. Már 1945-ben kinézte magának a mozit a Partizánszövetség és a Mafirt (Magyar Filmipari Részvénytársaság) gyorsan és hevenyészve helyre is állította a golyónyomokkal dekorált teret. 

Aztán Május 1-re keresztelték, de nem a komejnisták tették tönkre, hanem még egy náluk is sokkal nagyobb termetű szörny, a mamut. Illetve a bevásárlóközpontban nyílt mozitermek, melyeket a Budapest Film üzemeltetett, így aztán saját maga tette tönkre a város egyik legszebb, építészetileg talán a legértékesebb moziját. 

Kozma a tervezésénél arra is figyelt, hogy a székek kárpitja milyen anyagból legyen, most pedig itt egy eredetileg is mozinak tervezett terem, itt árválkodik, és várja, hogy az Uránia mellett ezt is nemzeti filmszínházzá alakítsák. Mert az Uránia sem tölti be igazán a nemzeti filmszínház funkcióját, nem állít össze például retrospektív magyar sorozatokat. 

Szóval, elkelne egy mozi, melyben megtekinthetjük Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Gothár Péter és a többi klasszikus filmjeit. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg magyar film van, melyek még nem jelentek meg DVD-n, és akkor még nem beszéltünk a mozizásról, mint élményről, amit a DVD-zés nem tud, és amit egy átlagos mozi sem tud. Csak az Átrium.