Titokzatos torony a Dél-Alföldön

Fürdőszobacsempékkel kidekorált házak között egy-egy CBA, Everey day üdítős italok palackjai (Made in Orosháza) pihennek a békalencsés vizes árkokban, mégis: a rezonőr rendületlenül rajong ezért a tájért. Hát persze: szülőföldjén jár. Nos, ha először téved erre utazó, bizonyára meghökken a kurgánok, és egyéb dombok láttán, nem számít rá ugyanis, mert hát a puszta az puszta, nem emelkedik ki a kultúrtájból szinte semmi, aztán látunk egy-egy templomot, tűzoltó tornyot, kunhalmot, és Mezőhegyest elhagyva, Battonya előtt néhány kilométerrel feltűnik egy vártorony.
Közelebb érve már gyanús, hogy mégsem egy Arany Jánosi értelemben elgondolt toronnyal van dolgunk, de hogy katonai jellege van, azt nehezen tagadhatnánk, mert hát mégis olyan „várszerű”. Van katonai vonatkozása, persze, hiszen a mezőhegyesi ménes birtokhoz tartozott – és a ló hadászati szerepe a harckocsik megjelenéséig kulcsfontosságú volt. Igen, a helyiek által csak Zabos toronynak nevezett nagyszerű építményről van szó, melyben a lovak élelmezésére zabot tároltak.
Az 1830-ban emelt épületnek számos „ikertestvére” van a környéken, állítólag több tucatot építettek belőle. Traum Elek ezredes, ménesparancsnok rendelte meg 1829-ben a takarmány korszerű tárolására alkalmas boltozatos, manzardtetős tornyú zabsilókat. Akkor nagyon korszerű volt e technológia. Felűről öntötték a toronyba a zabot, és az egymást keresztező lamellák között futott le a zsákokhoz. Egy-egy toronyba 500 mázsa zab fért.
Ha majd egyszer felfedezik a turisztikai szakértők a környéket (van mit: Mezőhegyes, Battonya a határ túloldalára került Pécska, Tornya, Aradról már nem is beszélve legalább egy hetes turisztikai kalandozást ígér), biztos, hogy szerveznek majd kirándulásokat a a Battonya határától kb. 5 km-re lévő Zabos toronyhoz is. Ahogy a furfangos magyarok mondják: itthon láss csodát.

