Miközben a körút üzletei egyre borzalmasabb összképet mutatnak - az esküvői ruhaszalonok molinóit a gyönyörűen faragott kapukra és a stukkókra is felszögezik, hogy mást ne mondjunk -, akkor jó látni, amikor megbontanak egy üzletportált és feltárul az adott épület eredeti karaktere. 



Nos, az Andrássy út elején jártunk, amikor felfedeztük, hogy leszedték az egyik üzletről az elméretezett névtáblát, és megmutatkozott a maga valójában az eredeti boltív. És: mennyivel szebb így az épület! Pedig a ház másik felén még az ormótlan, tolakodó tábla takarja ki a kirakat feletti kecses ívet. De legalább jól látszik: milyen szép lehetne, ha a megszabadítanák a házat nehéz terhétől, és a másik szárny is fellélegezne.

Aztán: nagy örömünkre szolgál, hogy beszélhetünk egy ipari műemlékről, egy afféle emléktábláról, melyet 1910-ben állítottak, az „első öntés” emlékére, akkor, amikor a magyar ipar szárnyalásánál csak a magyar jövőbe vetett hit volt nagyobb. 


A szecessziós formavilágú táblán jól látható: a Szent Korona remekül megfért a munkásság jelképével, a kalapáccsal. Őszintén szólva, nem emlékszünk, mikor került vissza a tábla a Millenáris falára, de mi csak most fedeztük fel. Annyi minden miatt érdemes a Millenárisra jönni – e tábla miatt is.