KultúrPart - Címkék
A(z) Lengyel Péter címkéhez tartozó cikkek / blogok listája:
2008. október 2. 16:44
Miénk ez a cirkusz
Csontig hatol Keisuke Kanai előadása, A csontváz. Légtornász bot van a kezünkben, mozgás, tánc, cirkusz, pantomim, s árnyjáték határán egyensúlyozunk, zseblámpával utazunk önmagunkba. OKI HAIKU DAN – GAI KOTSU. A csontváz. Kortárs cirkusz. Bemutatta a Trafó, szeptember 27-én.
2008. szeptember 19. 12:07
Mennyei boronáló - kiút a Tejút?
Kellene már egy kiáltó hang! De jó hangos, amire kiesnek a füldugók, lemállanak az álarcok, a szemek megnyílnának a látásra. Őszinte és igaz, ha van ilyen. Nyílt levelet írtam a Mindenhatónak. Tele kérdésekkel s kiáltásokkal.
2008. szeptember 13. 09:06
Bővebben? Nem szeretlek!
Bevallom férfiasan, hogy nem szeretem a maszkokat. (Ki szereti?) A dupla arcbőr alá rejtett mosoly-szósszal leöntött „Hello, mi van veled”-et. Az érzéketlenül udvarias, nyálkás megszólítást. Maradéktalanul hiszek a barátságban és a tiszta emberi kapcsolatokban.
2008. szeptember 5. 08:54
Dopping és Aquinói Szent Tamás?
Voltak idők, amikor régész akartam lenni. Ez abból a vágyamból fakadt, hogy sohasem akartam dögunalmas munkát, a-mindig-ugyanazt. A szüleim Damoklész-kardja, „ha nem tanúsz”, akkor csak kukás lehetek, vagy futószalag mellett állhatok a csévegyárban, ott függött a fejem felett.
2008. augusztus 15. 09:23
Menekülés az énszigetre
Egy őszinte kérdés. Volt már olyan pillanatod, amikor két rohanás között a momentum ezredrésze alatt elővetted láthatatlan távirányítódat, megnyomtad a 325-ös csatorna gombját, felolvadtál egy kétszárnyú gondolatban, s egy lakatlan szigetre repültél?
2008. augusztus 8. 06:49
Angyali üdvözlet
Reggelente félig álmosan levánszorgok a teraszra. Ilyenkor friss még a levegő, jól esik beleszippantani kitágult orrcimpákkal, így kezdem a napot. Azután odamegyek a konyhapulthoz s elkezdem a napi rítusaimat. Kávéfőzés, reggelikészítés a családnak, s ebben semmi különleges nincsen, mondhatni hétköznapi dolgok.
2008. augusztus 1. 08:35
Miért beteg a homokóra?
Hú, megáll az ész és ácsorog, mondja a közhely, s valóban ez így is van, csak nyisd ki a tévét, a rádiót s többet fogsz állni az elképedéstől, mint beindítani az agytekervényeidet. Vagy a legjobb, ha be sem kapcsolod. Lépj ki az otthonodból s máris dilemmába kerülsz, s szintén mellbe vág a sztereotíp felismerés: miért van az, hogy ha az eszem megtelik, a szívem kiürül közben?
2008. július 25. 08:14
Tiszta nappal
Az én utam nem a tiéd. És ez mindig így volt. De azért jól megférünk egymással. A párhuzamosok a végtelenben találkozhatnak, s mi ezt jól tudjuk.
2008. július 18. 06:16
Pofonegyszeregy a matek szerelmeseinek
Bevallom férfiasan, mindig is rühelltem a számokat (vannak hibáim), főleg ha a kiadás-bevétel, meg adó, meg befizetetlen csekkek formájában üldöznek engem, biztosítva arról, hogy ne felejtsem el őket soha.
2008. július 5. 06:14
Mélységtelen fenék
Aki esetleg a József Attila vagy a Kafka Margit gimnáziumba járt az elmúlt évtizedek valamelyikében, óhatatlanul összeforrasztotta bimbódzó kamasz lelkét a szemben lévő kis parkkal, amelynek közepén fekszik még ma is a Feneketlen-tó.
2008. június 28. 09:40
Transzcendentálizmus
Ha nem is hatolunk annyira transz-át az egeken, itt a földön szemléljük-e úgy a dolgokat, mint egyfajta leképezését az egeken túliaknak, vagy a természet csodáinak? Transzcendens érzések fognak el egy naplemente szépségétől, vagy a szomszéd kertjében sokkal jobban zöldellő hegytől? Észrevesszük-e, ha nem csak a párom, feleségem, hanem a szomszédom is járkáló csoda?
2008. június 21. 07:08
Iváció, avagy a motívum szomjúsága
Megint az egész életünket átölelő láthatatlan anyácska. Hétköznapok, munka, tanulás, művészet, szerelem. Belső ösztöke, a cselekedeteink mozgató tényezője, a művészetben vezérlő eszme, rendszeres ismétlődő díszítő elem. Gondolunk-e tudatosan a késztetésre, mit miért teszünk?
2008. június 19. 11:03
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem
Schein Gábornak már rég legendának kéne lennie a magyar irodalomban. Nem mintha nem lenne elismert, szakmailag magasan jegyzett szerző, de a nagy szenzációk mégse hozzá kötődnek. Pedig munkássága alapján rászolgált volna.
2008. június 10. 11:04
Öt papi lény-táncos szűziesen tiszta térben
Hidakon megyünk, ősi-tánc-lépésekkel, kultikus-kézmozdulatokkal megigazított hátizsákkal, melyben egy tiszta világot mentünk meg, ahol még értik az örök élet termékek szakrálisan igaz és profánul hamis világát. Megérkezem. Sokan vannak körülöttem, hasonló szőrük van nekik is a testükön. Elkezdődhet a homo-ludens-játék.
2008. június 8. 07:17
Requiem a betűkért
Ezt a cikket állva vetem papírra egy pék bolt enyhe félhomályában, én még gyakran használom a papírt, szeretem mikor hallom, ahogy a tollam betűket kanyarít a fehér tengeren. Előttem friss kapucín s egy Csontváry könyvet lapozgatok. A pénztárcámnak kellemes, az eszmei értékének megalázó áron bukkantam rá egy félig poszter, félig képeslapboltban. Leértékelt áru!
2008. június 3. 07:05
Tánc-halászat a Müpa-tengeren
Minden ember egyként testvér, Merre könnyű szárnyad leng. Az álmok és eszmék néha valóra válnak! Most egy kis keserű-negédes szarkazmussal írom e sorokat, miközben egyik szemem sír, a másik röhög.
2008. május 31. 05:39
Pár húr már akad a mai művészet lantján
Az ipari forradalom elhozta azt a fajta robbanást, amikor gépek gyártják a gépeket, s ezzel egy érdekes dolog kerül előtérbe - mit csinálnak az emberek a szabad idejükben? Fellép az olvasás igénye, ekkor jelenik meg a sajtó, a közvéleményt formáló közeg. Ez az a kor, ahol a kultúra árucikké válik.
2008. május 27. 08:35
Kimosták a színeket a szivárványból
Szeretem, ha hivatalos vagyok egy vacsorára, most úgy tűnik, Melan Kholé, a Fekete Epe országa királyának udvarába. Előttem fekete trónterem, megterített asztal, öt „udvaronc” férfi a színpad-trónterem egyik felén, a másikon hölgyek.
2008. május 24. 11:05
Jóból is megárt a sokk
Bonyolult az emberi lélek. Fura emóció-barlang, ahová néha Odüsszeuszként kell utazni, bedugaszolni a fülünket, odakötözni magunkat az árbochoz, s ha át is kelünk az élet-tengeren, a túlparton Ariadnéval találkozunk s elkérhetjük tőle azt a bizonyos fonalat, hogy kijuthassunk a minotauruszi érzéseink labirintusából – most már Thészeuszként. A kevesebb több, mondja az angol (less is more), nálunk ez úgy dívik: a jóból is megárt a sok. Hogy is van ez, de tényleg, van, ami jó dolog, de mégis ártalmas, terhes?
2008. május 20. 07:09
Bozsik Yvette kemény próbatétele
Ezt a cikket nem nekem kellene megírni, hanem gyerekeknek. A gyermeki szív és lét őszinte megnyilvánulásait keresem s kutatom, mikor beülök a Létramesék előadásra. A legőszintébbek között vagyok.
2008. május 19. 06:47
Kántor a nagyvárosban
Szimat, keress, szimat! Ki ne emlékezne a farkaskutyára a fenti című magyar krimi-sorozatból? Igen, keress és szimatolj, a nyomok a Várszínházba vezetnek. A refektóriumba.
2008. május 18. 18:19
Majdnem mocsárba fulladt a kisfiú
Ahogy ment, mendegélt, segélykiáltást hallott egy közeli mocsárból. Eldobta a szerszámait és odaviharzott a láphoz. Egy halálra-rémült fiút talált ott, a fekete iszap éppen ebédre szerette volna a kisfiút elfogyasztani. A fiú, nem tehetett mást ordított, mint a fába szorult féreg. Szerencséje volt.
2008. május 11.
A pénz költeményészete
Pénz, zsozsó, lé, dudva, mani. Ez az, ami mindig áthatol mindenen és senkit sem kerül el. De kikerülni sem akarja senki. Attól függ, ki hogyan áll hozzá. Ízlés dolga. Nézhetünk rá így is meg úgy is, de végül mindig beismerjük: nélküle nem megy. Bár nem mindegy, hogyan. Régebben tudtunk Krőzusról, Eldorádóról, aranylázról, s a mai kor már hitelezi, befekteti, forgatja.
2008. május 4. 21:02
Az aranyból metszett szemek
Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb, mondta Szókratész, s mennyire igaz! Nézték már a párjuk fülét, hogyan kanyarodik, miközben elszundít? Ránézek a gyermekeimre, ugyanúgy kanyarodik, mint a nejemé. A sikítozó gyerekek a játszótéren, nem csak szép, de jó érzéssel is beburkol, s gondoltak-e arra, hogy nem mindegy, milyen lesz a hullámvasút-jövő képük?
2008. április 27. 09:29
„Én hordom a bal cipőt, rajtad van a jobb…”
„Én hordom a bal cipőt, rajtad van a jobb…”. Kedves gyerekek, „ma itt minden ember jó, akit megtalál egy szó.” Kedves felnőttek, tépjék le a plakát papír-lelküket, s önvizsgálatra adják oda a mellettük ülőknek. Üssenek rajta két lukat s nézzék önmagukat!
2008. április 26. 06:53
A kuplung helyes használatáról
Azt mondják, az egész univerzum egy nagy pukkanással jött létre. Leoldották, mint egy jókora fonalgomolyagot. Véletlenül eszébe jutott a semminek, hogy valami legyen. Először jött a szét azután az össze és a végén a vissza. Bár erősen szkeptikus vagyok efelől, mert egész életemben ezt nyomták a fejembe, s már akkor sem fért bele az, melyik robbanás hozott létre rendet?
2008. április 19. 08:01
„Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!”
Menni csak menni, vándorolni, s ki tudja hol állsz meg, hol az út vége….Talán ahol a vagon-sínek összeérnek? Csak menj országról országra, hazáról hazára, húzz cipőt ki tudja meddig húzhatod, mikor lesz a nyűtt cipőből…..Tedd le a cumót, aztán vedd fel újra, húzz cipőt ki tudja meddig húzhatod… Ez a sorsod? Nem, Soa, soha többé!!!
2008. április 15. 08:53
„Mit keresnek maguk itt?”
Olvadásveszély! Emberek, vigyázzanak a Mu színház bejáratánál. Elolvadt gleccsermaradványok a színház előterében. Svájci gumicsizma kötelező! Tocsogjunk együtt. Négy kockacukornak álcázott jégdarab, idáig olvadt, egyenesen orizsinál a svájciak grönlandjáról. Az egész bebugyolálva egy hatalmas zászlóval, piros alapon fehér kereszttel, egyenesen a berni medvék adománya.
2008. április 12. 06:05
Egy lépés itt, ezer odafent
Az életről úgy gondoltam régen, majd alakítom úgy, ahogy esik. De puffannom kellett sokat. Sok öröm mellet üröm, meg a szerelmi csalódások a földhöz vertek. Nehéz iga. De felálltam. Mi ez az egész? - kérdeztem magamtól, miközben levertem a port a ruhámról. Apám azt mondta: keress, keresd az igazat, a jót, de nézd meg jól! Találtam. Hidat. Átmentem. Ez is kegyelem.
2008. április 8. 07:43
Tükörbusz
20 év. Hosszú utazás, elkopott bakancstalp, meg-megáll, néha vissza kell nézni. Most éppen visszagondol a kezdőpontra. 1986. Most utoljára. Ultima Vez. Izzik a föld, izmai pattanásig feszülnek. Leveszi a tükröt a hátizsákról, belelép. Indul a film. Ez az ő filmje. Wim Vandekeybusé.
2008. április 7. 07:29
STOMP - avagy a klíning szet mjuzik sztrít dizánjban
Az hagyján, hogy fél tizenkettőkor jövök haza, de azzal, amint odaviharzom a spájzhoz, kiveszem a nagy partvist, azután a pultról a számba rakom a gyufás skatulyát, könyökömre pedig nejlon szemeteszsákot húzok, nem kis megrökönyödést váltok ki otthon.
2008. április 5. 07:50
Kilóg a lóláb
Szubjektív valóság bámul rám az Oktogonnál. Egy gyorskajálda előtt állok földbegyökerezett lábbal. Előttem óriás felirat. Skót ajánlat 330 Ft. A skót barátaim egyszer már lefotózták, hogy tiltakozzanak emiatt. Otthon. Igen szégyenteljes, ez a tény-valóság, vagy inkább igazság, amit mi róluk tudunk?
2008. március 31. 11:39
Néhányan bedobták a törölközőt
A nagy nevekkel mindig küszködik az ember. Mindent leírtak már róla, nemzedékeknek adott jövőt, s tudást. Mit lehet ehhez még hozzátenni? Csak egy darab élményt, egy szösszenyetni „ez igent”, a „de jó, hogy láttam”-ot, s a „kár, ha kihagytam volnát”.
2008. március 29. 07:10
INTIM betétdal
Tudtátok, hogy régebben kicsit keletebbre, például az Ószövetségi bibliai időkben s nyelvében így találjuk: „és megismerte az ő feleségét” - vagyis szexuális kapcsolatot létesített vele. Nem szép? Megismerni. Ez a cél, s milyenek az eszközök ehhez? Ismerjük-e tényleg egymást?
2008. március 27. 09:30
Aki sasként táncolt
José Arcadia Limón. Az igazán nagy nevek megérdemelnek egy kicsit többet, mint egy pár sor a Ki kicsodában. Sokunknak ez a név nagyon sokat jelent. De most igazán bajban vagyok. Nem tudom, róla írjak-e, vagy a látott műveiről a Müpában. A legegyszerűbb, ha mindkettőről.
2008. március 27. 09:04
Kottafejek a patakban
Tavaszi Fesztivál és húsvét: ilyenkor ideje van a Jézus-történeteknek. A tévécsatornák ontják a különböző feldolgozásokat és a Tavaszi Fesztivál színes palettáján is megjelenik az egyik legrangosabb mű, kivételesen rangos megjelenítésben. Ugyanaznap este az egyik csatornán a Jézus Krisztus Szupersztár megy, érdekes gondolati párhuzam fogalmazódik meg bennem.
2008. március 22. 07:36
Egy fix pont
„Adjatok egy pontot, amelyen megállhatok és kimozdítom a (sarkaiból) a Földet.” Arkhimédész híres mondása keringett a napokban bennem a belső bolygóm körül. Apropó Föld. Olyan kerek és tökéletesen szép ez a világ, sokan elférünk rajta, de mégis hányan leesünk róla. Régen ezt így gondolták.
2008. március 16. 10:42
Mayflower és Titanic, hová visztek?
Az első perctől fogva éreztem: ebből valami utazás lesz. Belső vándorbot ide! Hogy Orfeuszi, vagy odüsszeuszi még nem tudtam. Olyan volt mintha hajón ültem volna. Oh, Mayflower és Titanic, hová s merre visztek? A levegő megtelt sós-ízű várakozással. Az előttem látszó tér V alakban hajóorrként kínálta magát.
2008. március 15. 10:44
Értem-e az érzelmet?
A minap olvastam egy cikket egy pszichiátertől, aki az mondja, hogy a tudomány inkább a negatív álláspontokkal foglalkozik, s azzal is kellene foglalkozni, vajon hogyan, miből építsük fel jó érzéseinket, boldogságunkat.
2008. március 7. 23:59
Vak tyúk is talál tyúkszemet
Szemesnek áll a világ. Én így tanultam. A minap azon gondolkodtam, amikor „befordultam a konyhába”: ez tényleg igaz lenne? Ezt kellene nekem is továbbadnom, ha majd a fiaim a globális felmelegedés közepette, egy olvadó jéghegy tetején azon morfondíroznak majd - a tíz ujjukat szopogatva (mert akkor jégkrém már nem lesz), hogyan tovább?
2008. március 1. 12:45
Kirándulások kisasszonyokkal
A puszta hódítás nem éri meg, hiszen az ember ott, éppen a csúcson, oly keveset tehet: kitűzi zászlaját vagy visszafordul, igaz, le is ugorhat, de a legtöbbször csak ülünk ott és nézünk körbe.
2008. február 28. 07:00
„Húzd, ki tudja meddig húzhatod…”
E heti témánk, hogyan húzzuk ki magunkat abból a bizonyosból. S egyáltalán lehetséges-e? ÖnMagunk kihúzása. Ehhez nagy képzelőerő és költészet és egy Terry Gilliam kell. Én eléggé szkeptikus vagyok. Mi magunkat, vagy megengedjük, hogy mások is odajöhessenek a gödör széléhez, és segítsenek?
2008. február 20. 13:11
Egy szép gondolat
„Csak egy szép gondolat. Egy apró picinyke szép gondolat” – Robin Williams járkál fel s alá egy hatalmas fa odvában, miközben Peter Pan-kiképzésen esik át Sehol szigetén. Nem tud sem kukorékolni, sem repülni, túlságosan felnőtt már.
2008. február 17. 12:14
HOPPart – A társulat
Ez a HOPPart így címnek nem is olyan rossz. Mint egy társulat neve, elborzaszt, nem tagadom. Kapálódzva érveltünk Ascher Tamással az idegenszavasdi, az értelmetlenség, az infantilizmus és a megtévesztés ellen, ami ebből a névből árad.
