Az arcát a nyárelőt idéző napnak szegezve kókadozik az ember a vattacukor – sör – lufi – virsli mezőkön. A hagyma is serceg már az elmaradhatatlan bogrács fenekén.
Mivel mással is indulhatna világhódító útjára egy környezetvédelmi blog, mint a Velencei fesztivál egyik különleges filmjével? A szerelem örök - a narrátor Werner Herzog.
Ezt Nemes Nagy Ágnes írja az Október versében – ismerjük az elviselhetetlenül korai estéket a városban.
Egy geológusokból álló kis csoport a Hartyáni-hátság szőlőinek talajösszetételét vizsgálva felfigyelt annak szokatlanul magas kéntartalmára.
Ájron a tekintetét a sötétségbe fúrta, és elpöckölte a parazsat. Várta, hogy végre beforduljanak az utcába a Kamazok. Későre járt, Andreja már mélyen aludt a kohó melletti családi ház legbelsőbb szobájában.
Más szögben jön a fény, másként brekegnek a békák, már egy hónapja azok a tücskök is rákezdték, akiket csak augusztus végén hallani. Még szentjánosbogár is akad. Ember meg sehol, kihalt a tópart, az éttermek, a kocsmák, a kikötőben is csak az őrkutya csörgeti a láncot. Ez a nyárvég.
Mi szívunk, a külföldieknek pedig minden tutiság! Nagy lompos székesfővárosunkban terelnek, fúrnak, de nekik ez is csak látványosság.
Mivel mára bebizonyosodott, hogy a Föld minden beszélt nyelve fölolvad majd a mindent átfogó egyetemes nagy nyelvben melynek neve „global”, a nemzetek megkezdték a szervezkedést.
Pizsamában, én kávéval a kézben, ő békafogó hálóját lóbálva bandukoltunk le a partra, hogy még fürödjünk egyet reggeli előtt. Nem csak béka, de volt itt teknős, meg naphal, meg keszegek, és néhány ismeretlen halfajta, amelyek a Balatoni Halászati Rt. megszűnésével párhuzamosan jelentek meg.
Tél közeledtével megint felvetik fejük a régi ünnepek, különböző szentektől és mártíroktól hemzseg a kalendárium, van, kiket a Vatikán, másokat a Batu kán jutatott hírnevhez, hogy valamely véres, vagy mitőbb csodás akció okán megemlékezzünk példaértékű, és ködös pályájáról.
Jutka szerette, ahogy a világ volt régen. Megszűnt a Karaván, hát áttért az omnijára, pedig már az is dauveekbertc lett, már a fene se ismer ki magát, de azért mégis. Legalább az már létezett akkoriban. És ami akkor volt, arról még lehetett tudni, hogy micsoda. Most már meg központilag darálnak, pedig annak idején mennyit állt a Közértben, az ormótlan gép előtt.
Tömeges munkanélküliség, stagnáló gazdaság, üres polcok és üres zsebek fogják jellemezni a világot jó néhány évig. Végre megvalósul az esélyegyenlőség, lévén mindenki esélytelen lesz, minden piac összeomlik, a Dow Jones és a Bosnyák egyaránt.
Adnak gatyát, és oklevelet is, és úgyanúgy igazolt, mint a töri. És azt sem nyertem volna meg , bár csak 45-ig kellett. Mondjuk második Józsefet tuti elbukom. Meg a sztálingrádi blokádot. De fel voltam szerelkezve atlaszokkal, szöveggyűjteményekkel, időgrafikonokkal.
Hónapok óta gyűjtöm az erőt. Mert gyorsan kiderült számomra: a december kiesik, és az október sem jó, valamint novemberben depressziós leszek, az biztos. Tehát vagy most, vagy soha. Az apropó pedig az utazás. Mert Pesten mindig csak ugyanaz van, és az is unalmas már nagyon.
A hosszú élet titka, hogy legyen kivel. Egy veteményeskerttel, egy férjjel, egy asszonnyal, egy kutyával, vagy egy fával. Csak egy legyen és oszthatatlan.
A kiszivárgott hírek szerint az új sztárvársz részekből végre megtudhatjuk, miért vannak fehérben a rohamosztagosok, és az is kiderül, hogy az Endor holdja sajtból van.
Ok, hát megtörtént. E lapokon már sokszor dicsértem szerzőtársaimmal az nyugati emberiség csodás marketing-megoldásait, amellyel világnézetét, és ahhoz kapcsolódó üzeneteit az általa lerablott, és ezen oknál fogva rögtön primitívnek is nyilvánított kultúrákra tukmálta. De ilyen akcióra azért senki sem számított.
A romantika, a petőfisándor-gatyábatáncol korszak vadászkutya-tekintetű szomorgó angyalkái, a zsabós ingben piknikező kackiás bajuszú tökrészeg urak, meg a pusztai viharban vágtató eszelősen habzó szájú paripák idejében, amikor az úri kultúra végleg visszavonult a városokba, na akkor fogant meg ez az idióta ötlet.
Jövök a project managment mítingről, lehaltol a Hans, aki nem egy booster, mondom, mire az interrupt, hát hogy adjam má’ Csergez handy nümmerjét, mert kaputt minden kapcsoló, és nem tudja szkedzsulálni az agendát.
Honnan a vágy egy sziget után? Miért él az emberben romantikus vonzódás egy kis földdarab után, ahol csak ő az úr, ahol nem háborítja senki, ahol ledobhatja ruháit, és élhet, mint a bennszülöttek? Ahol nem üthet rajta az ellenség, mert a víz megvédi a külvilágtól? Ahol maga lehet?
A nyár heves, a kasza egyenes. Egész nap hideg fröccsöt kéne inni, úgy lenne csak tán kibírható. A légkondicionált irodák népe hunyorogva cigizik a járdán, és fel sem tudja fogni, hogy az útfelújításnak nevezett, sokezer éves eszközökkel kivitelezett baszódás hogy bírható ki az ötven fokban. A városban mindenki szenved, és iszik.
Nálunk a kertből nyílt a közért és belőle ágazott le a Patyolat. Hogy pontosan mit és miért is mosattunk ott, azt máig sem tudom, mert otthon azért volt egy szputnyikszerű hatalmas lábasunk, födéllel, és gumicső is jött belőle, de hogy a belsejében minő folyamatok zajlottak le, azt nem foghatta fel egy kisdobos.
Én minden aljas démonra emlékszem, aki megnyomorított, akik elültette gyomromban a polipot, ami csápjait kinyújtóztatta a zsigerek belsejében és összerántotta azokat, ha lenyomódott a rézkilincs, és mind a negyvenen ugrottunk, hogy vigyázba vágjuk magunkat.
Először csak „úgy” jártál oda, nézegetni, megfogdosni, összekeverni a dolgokat, aztán később haza-hazavittél néhány színes autóskönyvet, amit rendre elfelejtettél visszahozni. Aztán megfenyegettek, hogy beírnak az iskolának, úgyhogy egy téli délután visszavittél szépen mindent.
Fellobogózott autók száguldanak Európában. Általában több zászlóval, mert ha a Németországban élő horvát srác elveszi a portugál csajt, akkor mindet kirakják. Új találmány: ablakra csiptethető nemzeti lobogó. Először persze azt hittem mind követségi kocsi.
Háromnegyed nyolckor hívom a Kórházat, kész csoda, felveszi az ügyelet. Mondom, mi a panasz, tíz napja minden este egy üveg whisky, öt szivar, egyszóval hangja mint a Tom Waits, teccik ismerni. Nem tetszik. És köhög, mint egy Barkas. Négy és fél, éves, persze hogy nem, vírusos, vagy bakteriális, vagy örökletes. Igen, látta már orvos, mondta, hogy megfázott.
Szabad életem egy mámoros nyarán ismertem meg a szerzőt, akit víg kedvű nagybátyám, a szóban forgó novelláskötet (bár egyesek szerint inkább kémregény) „Barát” fedőnevű szereplője mint Bereményi Géza ügyvédjét mutatott be.
A fecskék ismét eljöttek a nagy erdők mögül, és újra virágzott a sivatag. A dalnok is megérkezett, de már hangszere nélkül. Furcsa dal volt az övé, a Szultánról szólt, de egy másik Szultánról is, a sivatagról, de egy másik sivatag is része volt, és a homokárnyéka mintha nem csak áldozata, de hőse is lett volna a csatáknak.
Fontos ember vagyok. Szétnyílik a tömeg, ha délcegen érkezem. Bonyolult ügyek futnak át a kezeim között. Szálakat mozgatok. Martalócok lesik szemem villanását. Veszek, és eladok. Levegőt, aranyat, kőbányai kokaint. De ez nem elég! Még fontosabb akarok lenni. Akarok lenni VIP. Ha várnom kell, hát a VIP váróban várjak.
Izzik az UVB a tarkómon, hiába nyomtam rá kétujjnyit a gyerek méregdrága víz- és mindenálló napkréméből, elképesztő a sugárzás, a bicikliútra rásül a gumi, meg az óriáshangyára leső izgatott gyíkok. Szezon előtti csend: levél se rezdül. Majd csak a hétvégén csattannak a spaletták a bisztrók, büfék, imbiszek ablakán.
A kutatások azt bizonyítják, hogy az elülső cinguláris agykéregre ható impulzusokkal – azaz zenehallgatással, olvasással, képek, vagy képsorok megtekintésével - befolyásolni tudjuk agyunk azon területeit is, amelyek az anyagcserefolyamatokat aktivizálják. Azonban a kívánt eredmény eléréséhez „katarzis” szükséges, azaz az agyi folyamatok olyan befolyásolása, amely hosszú távú hatással bír.
A lét egyszerűen borzalmas, szörnyen veszélyes, sőt bátran kimondhatjuk: az élet halált okozhat! Ahogy a hírek után szokták mondani: bár több-kevesebb napsütésre van kilátás, keleten azonban gyakran lesz erősen felhős az ég.
Hat hét után már mindenkinek feltűnt a bűz meg a hiányzó kuka, persze nyár volt, igazi szagos nyár, a kerti jerikó-rózsák meg a kerületi újszülöttek soha el nem bomló pelenkái, a bombaként aláhulló darázskörték és az elmaradhatatlan pörköltszag alá szőnyegként terült a halál illata, az igazi férges, húsrohasztó odor.
Valahogy búskomor, depressziós, csak lógatja az orrát naphosszat. Aztán hirtelen kereket old, volt-nincs, lelép, meglóg, eltűnik, mint a kámfor. Pedig igazán nem lehet oka panaszra: szeretem, becézgetem, vigyázom minden lépését, sőt van úgy, hogy hozzá sem érek napokig, nehogy rátörjön az a szörnyű anorexia, amely pár nap alatt elviheti szegényt.
Vannak korszakok, amiket bizonyos illatok hívnak elő. Aztán vannak olyan emlékek is, amelyek egy íztől villannak be. De a legerősebb emlék-behívó a hang. A zaj, a zene, a suttogás és az ordítás, egy tányéron megcsikorduló kanál, vagy egy éppen megrepedő tükör is előhívhatja ez emlékezetnyalábokat.
Midőn felkérettetett a káoszelméletben megnyilatkoznók, jeles szerzőtársammal valamelyest szellemi asszót folytatni a netpáston, felmerülni tetszik a kérdés: túl a káosz (és kosz) keltésen, parány univerzumunkban (zoomunkban) mily rettentő hatásfokkal működik ez az izé? A lepkés cucc?
A Jeti nyomai után szimatol a hóban. A Himalája hatalmasabb a Smaragdvárosnál is. Fura népek lakják: Yakkok, Sherpák, Lámák. És mind mondanak valamit. De Totó nem érti őket, pedig Totónál ott van a szótár, a világ első és egyetlen Tibeti-angol szótára.
A magyarság számára kiejthetetlen fedőnevű hétvégi kaszkadőrtalálkozó kapcsán jutott eszembe, hogy ehhez pont ilyen középországnak kellett lenni. Mert ha gazdagabbak lennénk, vagy szegényebbek, akkor mindenki bringával járna.
Ez a játék egy gravitációs probléma, tehát a Föld ellen játszol, ezt sohase felejtsd el. Próbálj meg meditatív úton közeledni a géphez. Ernyeszd el az izmaidat. Merev csuklóval nem lehet flipperezni! És rámászni sem kell. Fuck your girl, not the game!
A turistahajó mindig lelassít, ahol a tompaszögben kanyarodó csatorna partján feltűnik az a flamandbarokk sorház, ami semmiben sem különbözik az összes többitől. Magas, szikár, a víz fölé hajol, a homlokzatán az elmaradhatatlan rúd és kampó – máskülönben hogyan vinnéd fel a harmadikra a kanapét? Az ezeréves fa csigalépcsőn biztosan nem.
- Édes fiam, a világ nem rólad szól! Nem lehetsz mindig a középpontban! - Pedig dehogyisnem. Hiszen mi más értelme lehetne a világnak, mint az én létezésem? Ez a meggyőződés kb. tíz éves korig tart, aztán leszoktatnak róla. Elfelejteni azonban csak keveseknek sikerül, hiszen ebből az érzésből táplálkozik legősibb ösztönünk: a halálfélelem. Amikor leperdít a világ kerekéről a centrifugális erő.
Halántékomon a cső hideg gyűrűje majd nyomot hagy, ha győztesen kerülök ki ebből az orosz rulettből, de egyelőre a Flaubert pisztoly kellemetlen zsába-virágokat nyitogat az arcidegeimen, a szám széle ráng, mint az úszó, ha a befagyott tó mélyén a kukoricára potyka kap.
Vannak városok, amiket illatról, szagról is felismerek, még a képeslapjaikat, főtereiken árult szuvenírjeiket is átitatja az utcák kipárolgása. Amszterdam a majonézes sültkrumpli, ahogy esőtől nedves hajadhoz érsz, válogatott narkotikumok, és a tenger; Új-Delhi a tehénszarban rothadó büdöskefüzérek, füstölők, massala és dízel. És vannak városok, amik egy korszaktól bűzlenek.
Fekete alakok lapulnak a fák közt. Sziluettjüket élesre metszi a ragyás Hold sarlója. A postaládában levél se rezdül. Majd surranás, vetődés, hangtalan lendülnek át az árnyak a szögesdrót kerítésen. Az udvaron járunk, a nátriumlámpák fénye olajjá festi a víztócsákat a lihegő őrkutya lábai alatt.
Január 26-tól a mozikban a három Oscar-jelölést nyert SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM. Válaszolj a kérdéseinkre, a helyes válaszokat beküldők között 3 db SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM című le Carré regényt sorsolunk ki.
Feb 11
Marczibányi Téri Művelődési Központ - Budapest
Feb 12
Millenáris - Budapest
Feb 13
Millenáris - Budapest
Feb 14
Budapesti Kongresszusi Központ - Budapest
Feb 15
Millenáris - Budapest
Feb 16
Atlantisz Lélekközpont - Kaposvár
Feb 17
Bajor Gizi Közösségi Ház - Balatonföldvár
Feb 17
Sufni G'ART'N - Sötétkamra - Budapest
Feb 18
Fonó Budai Zeneház - Budapest
Feb 18
A38 Hajó - Budapest
Feb 22
Millenáris - Budapest
Feb 25
Fonó Budai Zeneház - Budapest
Feb 25
Millenáris - Budapest
Feb 27
Millenáris - Budapest
Feb 28
Sufni G'ART'N - Sötétkamra - Budapest
Másold ki a fenti kódot, illeszd be az oldalad forrásába, így az olvasóid mindig értesülhetnek a Kultúrpart programajánlatairól.
