KultúrPart - Címkék
A(z) Metamorfózis címkéhez tartozó cikkek / blogok listája:
2008. augusztus 31. 08:15
Szerelem első látásra
Nézd meg másodszor is az illetőt, ajánlják a bölcsek, ha már első pillantásra azt érzed, huhú, és nem jutsz szóhoz. Második pillantásra a szívszélhűdés tárgya ugyanis már másmilyennek tűnik, átváltozik, talán egészen más lesz, sőt, az is előfordulhat, hogy ekkor már az égvilágon semmi vonzót nem találsz benne.
2008. augusztus 30. 09:22
Sakk-matt
Elhatároztam, hogy a királlyal lépek először. Királyként fogom végigjátszani a partit. Beöltöztem hát, aztán szemügyre vettem a terepet. Lépnem kell, mielőtt bárki észrevesz, gondoltam, ami persze ostobaságnak tűnhet egy sakkozó számára, de én nem tehettem másképp, ugyanis beleszerelmesedtem az ellenfél királynőjébe!
2008. augusztus 29. 06:30
Elcserélt fejek, avagy lásd, amit én néha nem látok
Ha bolygóm lehetne, - mint a kis hercegnek - olyan lenne ahol az ott élő emberek mondjuk egy csettintésre átalakulhatnának. De nem akármivé s akármilyenné. A bármivé csak ünnepnapokon lenne lehetséges. A hétköznapokban egy másik emberré alakulnánk. Én lehetnék te, és te meg én.
2008. augusztus 28. 07:02
Plasztikkrisztus legóvére
Ha mondjuk újfent leégne az Alexandriai Könyvtár, ergo egy hatalmas kultúrdaráló elpusztítaná mindazt, amit az emberiség néhány ezer év alatt összegondolt és papírra vetett, és a Föld új lakóinak a morzsákból kellene rekonstruálnia ami valaha volt, kemény dolguk lenne.
2008. augusztus 27. 06:02
A csodatévő ponty metamorfózisa
Unatkozom fenemód – ebből a napból sem lesz már semmi. Kiülök hát a tópartra, pecabottal a kezemben, és türelmesen várok. Hadd múljon az idő. Már-már elbóbiskolok, de hoppá, az úszó megrándul, egyszer, kétszer, háromszor, ez már nem tréfa, úgyhogy most én rántok, egyszer, kétszer, és máris ott szomorog egy jókora ponty a zsinór végén.
2008. augusztus 25. 11:38
Tömeges fertőzés!
Lassan, de gyilkosan. Hogy lakik bennünk egy másik én, ebben megegyezhetünk. De hogy az lenne a szebb, az okosabb, a higgadtabb? Vedd elő a jobbik énedet! – szólt Gizi néni, és nyomatékosítás gyanánt, rendszeresen kutacstájékra súlytott pecsétgyűrűjével. Félek, csak a rosszabbik van nálam – gondolom most, annyi év után is – vagy csak félek elővenni.
