Cikk nyomtatása

Cikk továbbküldése

2009. augusztus 21. 07:02

Draveczki Ádám

A Becstelen Brigantykkal Quentin Tarantino új értelmet ad a háborús filmeknek. De miből is dolgozott? Íme a tíz legjobb harcimozi - szerintünk.

Csodabogár (Donald Sutherland) és Kelly (Clint Eastwood):
sajátos hősök

10. Kelly hősei (Kelly’s Heroes, 1970)

Rendezte: Brian G. Hutton

Főszereplők: Clint Eastwood, Telly Savalas, Don Rickles, Donald Sutherland, Caroll O’Connor

Brian G. Hutton 1970-es filmje a kritikusok körében több ok miatt sem aratott osztatlan sikert: Amerikában többen is bírálták, amiért nem fess hősökként, hanem esendő emberekként, adott esetben akár simlis enyveskezűként ábrázolja a szövetségeseket. Nem utolsósorban a kiváló színészeknek köszönhetően azonban közönség körében a mai napig töretlen népszerűségnek örvend a film, melyben valóban nincs szó magasztos küldetésekről vagy hazafiságról: Clint Eastwood, Telly Savalas, Donald Sutherland, Don Rickles és a többiek szimplán egy aranyszállítmányra akarják rátenni a kezüket. A film nagyrészét Jugoszláviában forgatták. Érdekesség, hogy ez volt Hutton és Eastwood második közös világháborús mozija a Kémek a Sasfészekben (1968) után.

Jude Law céloz: sokakat eltaláltak

8. Ellenség a kapuknál (Enemy At The Gates, 2001)

Rendezte: Jean-Jacques Annaud

Főszereplők: Jude Law, Ed Harris, Rachel Weisz, Joseph Fiennes, Bob Hoskins

Az ezredfordulós évek legdrágább európai koprodukciós filmje amerikai színészekkel mesél a sztálingrádi csatáról a német Erwin König és a szovjet mesterlövész, Vaszilij Zajcev személyes harcán keresztül. Bár nem mentes a hollywoodian csöpögős fordulatoktól, az Ellenség a kapuknál ennek ellenére is minden szempontból magabiztosan nyomja le az olyan giccseposzokat, mint a Pearl Harbor vagy a Ryan közlegény megmentése, habár Oroszországban többen a film betiltását követelték a Vörös Hadsereg katonáinak ábrázolásmódja miatt. Jean-Jacques Annaud mozija Amerikában mindenesetre megbukott a pénztáraknál, Európában viszont remekül teljesített.


6. A szarvasvadász (The Deer Hunter, 1978)

Rendezte: Michael Cimino

Főszereplők: Robert De Niro, Christopher Walken, Meryl Streep, John Savage, John Cazale

A Vietnam-szindróma egyik legkeményebb és legmegrázóbb feldolgozása, mely három kétkezi melós háborús élményein keresztül mutatja be a modern Amerika történetének leghatalmasabb és legértelmetlenebb fiaskóját. Ennek megfelelően botrányok egész sorát kavarta: a szocialista blokkban azonnal tiltólistára került, mondván, hogy meghamisítja a történelmet és sérti a vietnami népet, de több vietnami veteránszervezet is tiltakozott ellene. Michael Cimino filmje ennek ellenére öt Oscart söpört be, Christopher Walken orosz rulettje pedig a filmtörténet legismertebb jelenetei közé tartozik.

Kilgore (Robert Duvall) imádja reggel a napalm szagát

4. Apokalipszis most (Apocalypse Now, 1979)

Rendezte: Francis Ford Coppola

Főszereplők: Martin Sheen, Marlon Brando, Robert Duvall, Frederic Forrest, Sam Bottoms, Laurence Fishburne

Ha létezik sokat vitatott háborús film, hát az Apokalipszis most egészen biztosan ilyen: üzenetéről legalább annyit cikkeztek pro és kontra, mint híresen küzdelmes és viszontagságokkal teli forgatási munkálatairól. Coppola brutális és szupernehézsúlyú, meghasonlott Vietnam-rémdrámája senkit sem hagy érintetlenül, hiszen éppen attól félelmetes, hogy a háború itt csupán a díszlet az emberi lélek legsötétebb bugyrainak feltérképezése közben. Az Apokalipszis most számos szállóigét adott a mindennapokhoz, de volt is miből válogatni: a film mozikba került verziója 153 perces, a bootleg piacon azonban egy majdnem 6 órás nem hivatalos vágás is fellelhető. Aki nem látta, az bizony semmit sem látott.

Barnes őrnagy (Tom Berenger): a háború legállatiasabb arca

2. A szakasz (Platoon, 1986)

Rendezte: Oliver Stone

Főszereplők: Charlie Sheen, Willem Dafoe, Tom Berenger, Keith David, John C. McGinley, Kevin Dillon

„A háború első áldozata az ártatlanság” - szólt Oliver Stone botrányfilmjének szlogenje, és a Charlie Sheen alakította Chris Taylor hamar meg is tapasztalja ezt a saját bőrén a kegyetlen Barnes őrnagy (Tom Berenger) és ellenpontja, a józan és tisztességes Elias őrnagy (Willem Dafoe) kezei alatt, miután önkéntesként Vietnamba érkezik. A szakasz a háború legmocskosabb, legreménytelenebb oldalát, az önmagukkal és a világgal szemben egyaránt meghasonlott katonák mindennapjait mutatja be, ahol egyeseknél a legaljasabb ösztönök veszik át az irányítást, és teljesen kivetkőznek emberi mivoltukból. A film nem feddhetetlen hősökként ábrázolta az amerikaiakat, hanem igyekezett reális képet festeni Vietnam borzalmairól, így aztán rengeteg vitát váltott ki az Egyesült Államokban, de végül négy Oscar- és három Golden Globe-díjat nyert. Emellett 136 millió dollárt kaszált az amerikai filmszínházak pénztárainál, amivel az év harmadik legnagyobb bevételt hozó mozija lett: érdekesség, hogy az 1986-os csúcson vele párhuzamosan a hadsereg dicsőségét bemutató, toborzófilmnek is beillő Top Gun feszített.