Az európai nemzeti parkok napja (1994)

Bereményi Sára

2009. december 19.  07:10

Stephen Frears legújabb filmje, a Chéri – Egy kurtizán szerelme apropóján az Örökmozgó Filmmúzeum levetíti a nagyon emberi angol rendező életművének egyes darabjait.

A Chéri – Egy kurtizán szerelme (kép) már országszerte látható a mozikban. Az Örökmozgó Filmmúzeumban ezúttal Frears korábbi filmjeiből válogattak. December 19-én a Pop, csajok, satöbbit  láthatjuk, amely Nick Hornby azonos című nagysikerű regénye alapján készült. A filmben a kissé esetlen Rob Gordon (John Cusack) végiglátogatja élete nőit - szerelmi kudarcai okait kutatva. A rendező Roddy Doyle adaptációja, a Méregzsák egy dublini kaotikus család és egy tinilány váratlan terhességének történetét meséli el. Levetítik még a Liam című liverpool-i szegénydrámát, a II. Erzsébetet népének megmagyarázó A királynőt, valamint a II. világháborús drámai komédiát a Mrs. Henderson Bemutatját is.


Stephen Frears-t elsősorban az emberek érdeklik; pontosabban az emberek és az őket sújtó szituációk: mit hozhat ki belőlünk, egy párkapcsolatból, egy családból az élet, a háború, a szerelem, a gyűlölet, a sors és a történelem, vagy akár az egyszerű szürke hétköznapok. Hogyan változnak - vagy nem változnak - az emberek. Hol a határ – faggat minket a mester –, és van-e egyáltalán határ? Frears filmjei általában a magánélet és a kapcsolatok színterein játszódnak, a kis- és nagy emberek szintjén. Szereplői sokszor különleges vagy különleges szituációban lévő egyének: II. Erzsébet, egy öregedő párizsi kurtizán, egy londoni meleg pakisztáni, egy 18. századi francia őrgróf például; a rendezőt elsősorban emberi mivoltuk érdekli, és az, miként birkóznak meg az élettel.

A mester filmjei jól illeszkednek a jól ismert és megalapozott angol történetmesélés és történetkezelés hagyományába, de a kedves, megértő melegség és bölcsesség, amivel szereplőit és azok esendőségét kezeli, messze túlmutat pályatársain. Frears-t láthatóan nem érdeklik a különleges hi-tech effektusok, a csihi-puhi, a sci-fi vagy akár a zsáner romantikus komédiák. Ugyan rendezett már háborús filmet, drámát és komédiát (sőt komikus háborús drámát is), de filmjeit nehéz besorolni egyik vagy másik kategóriába. Frears-nél a történelem csak háttér, őt nem a kategóriák, hanem a történet, a karakterek és a színészek érdeklik, és persze remek színészvezetőről van szó; színészei kollektíven istenítik. Judi Dench (akivel a Mrs. Henderson Bemutatjában dolgozott együtt) mondta róla: „Stephen Frears-sel dolgozni… Soha rosszabbat! Szívesen forgatnám vele hátralévő életem összes filmjét.” Helen Mirren is köszönetet mondott neki amikor átvette az Oscar-t a Kiálynőért.

Az Örökmozgó válogatása sajnos messze nem teljes - az angol rendező számos fontos filmje kimarad. A nagyon sikeres és sikerült filmek közül az 1988-as Veszedelmes Viszonyok és az 1989-es Svindlerek például kifejezetten hiányoznak a válogatásból. Ezen filmek amerikai pénzből készültek és sajátosan „hidegek”. Frears érzelmileg kiégett, manipulatív, játszmázó emberek történetét meséli el velük. E két mű éles kontrasztba állítható a rendező későbbi melegebb, szereplőit megértően bemutató filmjeivel. Persze az életmű más, kevésbé sikerült filmjeit – a Mary Reilly-t vagy a Mondvacsinált Hőst például – nem hiányoljuk a válogatásból.

„Nem vagyok a magam ura”
Michelle Pfeiffer és John Malkovich a Veszedelmes Viszonyokban Szerencsére nem kell még temetni Stephen Frears-t, aki láthatóan nem kíván a közeljövőben nyugdíjba vonulni. Remélhetőleg számos mély, érdekes és nagyon emberi filmet láthatunk még tőle a jövőben. Most éppen igazoltan várjuk a rendező hamarosan bemutatásra kerülő új filmjét, a Tamara Drewe-t, a sikeres újságírónőről, aki a vidéki posványba érkezve a feje tetejére állítja a helyiek életét.