1 hozzászólás
tarnoktamas 2010. február 10. 15:36
szép film. izgalmas. jó arcokkal. végigizgulja a néző. humora is van. nagyon jó a zene és a fíling. semmi hiányérzetem nem volt a filmmel kapcs-ban. nem szabad kihagyni.
A szép lányok is megdumálhatók
2010. február 5. 07:23
Lehet-e románc egy nagyon szép, jómódú, kissé vadóc lány és egy első látásra kevéssé vonzó matektanár között? Dyga Zsombor harmadik nagyjátékfilmje csak sejteti a választ, ahogyan az egymásra épülő titkok sem mondatnak ki direkt módon.
Pedig a filmben nagyon sokat beszélnek. Lényegében csak ezt teszi a három szereplő. Ez dramaturgiailag indokolt: először a mackós Zoli (Elek Ferenc) így akarja meggyőzni a gyönyörű és édesen vadócnak ható Esztit (Tompos Kátya), hogy legyen folytatása az étteremben megkezdett randinak, aztán pedig félig-meddig lezárt múltja készteti a „szóbeli” kutakodásra.
Amikor a lány megtudja, amiről a néző már a film elején értesült egy rövid telefonbeszélgetés kapcsán, miszerint Zoli történetesen két gyerekes apa, – mint azt a nézőnek szóló felvezető, az iróniát sem nélkülöző telefonbeszélgetés a gyerekekre vigyázó nővel is bizonyítja, szerető, aggódó, gondoskodó apa – felébred benne a kíváncsiság. Innentől kezdve a lány, vagy mint aztán kiderül, a lány bátyjának (Rába Roland) modern technikával jól felszerelt, tágas és letisztultra dizájnolt belvárosi „pecójában” folytatódik az ismerkedés, melynek során a néző a szereplőkkel nagyjából szinkronban tudja meg az új információkat és rakja össze a múltat, amiben mindhármuk sorsa összeér.
Rába Rolandnak mindenképp elhisszük a némileg arrogáns, cinikus, az érzelmek és felelősség hatására elgyávuló sztárszakácsot, és a többieknek is csak egy-két mondat (Kátyánál némelyik káromkodás, illetve az ABC-s vásárlás jeleneténél a furcsa sebesültre való rácsodálkozás) bicsaklik meg. Alapvetően mindhárom színész árnyalt, érző alakítást nyújt, és fel tudja kelteni, fenn tudja tartani az érdeklődést, már ha ezt a mai néző ingerküszöbe lehetővé teszi.
Aki ugyanis a ’szex, szerelem, erőszak’, de legalábbis gyors vágások nélkül nem tudja elképzelni, hogy izgalmas lehet egy mozi, vagy aki a filmben amúgy párbeszéd szintjén megpendített társadalmi problémák kibontására vágyik, mint a melegkérdés, a hagyományos értékrend pl. a házasság válsága, vagy az újgazdag életforma versus kisemberi lét, az egy idő után nem éri be a szépen fényképezett, megkomponált tónusú képkockákkal, a szereplőkről készült közelikkel, a szövegekbe épített apró, kedves sziporkákkal és a véletlennel a végletekig játszó titkolózással.
Akit viszont érdekelnek az emberi történetek, mondjuk a Pad a parkban "folytatása", a színházban szereti a kamaradarabokat, ala Ibsenbe oltott Csehovot, értékeli a jó színészeket illetve az The Uptown Felaz zenéjét, valamint szívesen szurkol egy esélytelennek látszó szerelemnek, már most váltson jegyet az igen profi színvonalon bevezetett filmre (ld. honlap).
Amikor a lány megtudja, amiről a néző már a film elején értesült egy rövid telefonbeszélgetés kapcsán, miszerint Zoli történetesen két gyerekes apa, – mint azt a nézőnek szóló felvezető, az iróniát sem nélkülöző telefonbeszélgetés a gyerekekre vigyázó nővel is bizonyítja, szerető, aggódó, gondoskodó apa – felébred benne a kíváncsiság. Innentől kezdve a lány, vagy mint aztán kiderül, a lány bátyjának (Rába Roland) modern technikával jól felszerelt, tágas és letisztultra dizájnolt belvárosi „pecójában” folytatódik az ismerkedés, melynek során a néző a szereplőkkel nagyjából szinkronban tudja meg az új információkat és rakja össze a múltat, amiben mindhármuk sorsa összeér.
Dyga Zsombor nemcsak rendezőként jegyzi a filmet. Forgatókönyvében jó ritmusban cserélődik az, hogy éppen ki van „for”-ban, ki tud éppen többet a másiknál a nagy mozaik kirakásához. A történet nagy erénye, hogy ez a titkolózós, „köntörfalazós” lelki nyomozás valóban minden résztvevő részéről motivált, az egymáshoz fűződő viszonyok és jellemek alapján indokolt. Más kérdés, hogy mennyire hitelesen tudnak életre kelni ezek a figurák. Mennyiben hisszük el egy kedves mackóról, hogy hihetetlen intelligens, és ha kell, csonttörésig képes bosszút állni szerelméért, vagy, hogy egy szép, nagyjából gondtalanul éldegélő lány érző szívű, fordított „hamupipőkeként” vágyik el az őt meg nem értő, újgazdag, füvezős körökből egy hű ámde „szerény és félszeg” lovag karjaiba.
Rába Rolandnak mindenképp elhisszük a némileg arrogáns, cinikus, az érzelmek és felelősség hatására elgyávuló sztárszakácsot, és a többieknek is csak egy-két mondat (Kátyánál némelyik káromkodás, illetve az ABC-s vásárlás jeleneténél a furcsa sebesültre való rácsodálkozás) bicsaklik meg. Alapvetően mindhárom színész árnyalt, érző alakítást nyújt, és fel tudja kelteni, fenn tudja tartani az érdeklődést, már ha ezt a mai néző ingerküszöbe lehetővé teszi.
Aki ugyanis a ’szex, szerelem, erőszak’, de legalábbis gyors vágások nélkül nem tudja elképzelni, hogy izgalmas lehet egy mozi, vagy aki a filmben amúgy párbeszéd szintjén megpendített társadalmi problémák kibontására vágyik, mint a melegkérdés, a hagyományos értékrend pl. a házasság válsága, vagy az újgazdag életforma versus kisemberi lét, az egy idő után nem éri be a szépen fényképezett, megkomponált tónusú képkockákkal, a szereplőkről készült közelikkel, a szövegekbe épített apró, kedves sziporkákkal és a véletlennel a végletekig játszó titkolózással.
Akit viszont érdekelnek az emberi történetek, mondjuk a Pad a parkban "folytatása", a színházban szereti a kamaradarabokat, ala Ibsenbe oltott Csehovot, értékeli a jó színészeket illetve az The Uptown Felaz zenéjét, valamint szívesen szurkol egy esélytelennek látszó szerelemnek, már most váltson jegyet az igen profi színvonalon bevezetett filmre (ld. honlap).
Köntörfalak - filmdráma - 81’
R/F: Dyga Zsombor
Z: The Uptown Felaz
FSZ: Elek Ferenc, Rába Roland, Tompos Kátya
2010. február 11-étől a mozikban!
R/F: Dyga Zsombor
Z: The Uptown Felaz
FSZ: Elek Ferenc, Rába Roland, Tompos Kátya
2010. február 11-étől a mozikban!
Dyga Zsombor rendezőasszisztensként kezdte pályafutását – többek között Mészáros Péter és Tolnai Szabolcs filmjeiben. Első nagyjátékfilmjével, a Tesó-val rögtön elnyerte a 34. Magyar Filmszemle legjobb fiatal forgatókönyvírói díját és több külföldi elismerésben részesítették. A Kész cirkusz után, 2009-ben készítette el harmadik nagyjátékfilmjét: a Köntörfalak-at, a filmjeiből már jól ismert Elek Ferenccel a főszerepben. Jelenleg az Utolér című thriller utómunkálatait végzi.
