Kitüntetik az Oscar-díjas magyar operatőrt
Az elismerést korábban olyan kiváló operatőrök kapták meg, mint Vittorio Storaro, Vagyim Juszov, Raoul Coutard, Tonino Delli Colli vagy Miroslav Ondricek.
A macedón filmművészet úttörőiről, Yanaki és Milton Manakiról elnevezett fesztivált a Macedón Filmművészek Szövetsége (MFPA) rendezi meg évről-évre Bitolában. A rendezvény a világ azon kevés filmmustrái közé tartozik, amely a nemzetközi termés operatőri munkáját értékeli. Az alkotók az Arany, Ezüst és Bronz Camera 300 díjért versengenek, amelyek odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt.
A díj elnevezése szintén a Manaki testvérekhez kötődik: a Balkán egyik politikai, gazdasági és kulturális központjának számító Bitolában letelepedett fényképész fivérek egy Londonban vásárolt Bioscope Camera 300-zal forgatták le 1905-ben első mozgófilmjüket.
Az idősebb testvér, Milton Manaki 1964-ben bekövetkezett halála előtt (az akkor még Jugoszláviához tartozó) Macedón Állami Archívumnak adományozta közös munkásságuk több mint tízezer eredeti fotóból és kétezer méternyi filmből álló gyűjteményét.

Zsigmond Vilmos 1957-ben emigrált Magyarországról az Egyesült Államokba, a másik legendás operatőrrel, Kovács Lászlóval együtt. A Kovács miközben a közelmúltban elhunyt színész-rendező Dennis Hopper Easy Rider-ét forgatta, "I'm not Vilmos" polóban ült a kamera mögé, mert rendszeresen összekeverték a két zseniális magyart. Zsigmond Vilmos az Amerikai Filmakadémiától Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című sci-fijének fényképezésért vehette át az Oscar-díjat 1978-ban. Egy évvel később A szarvasvadász, 1985-ben A folyó, négy éve pedig a Fekete Dália című filmmel jelölték ismét Oscarra. Megkapta az Amerikai Operatőrök Társaságának (ASC) életműdíját és A szarvasvadászért a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését is.
A 80 esztendős Zsigmond Vilmos a macedóniai operatőrfesztivál életműdíjasaként - a hagyományokhoz híven - mesterkurzust tart, és közönségtalálkozón is részt vesz Bitolában.

