Ugrás a menühöz Ugrás a tartalomhoz
2012. május 24., csütörtök - Eszter, Eliza
Az európai nemzeti parkok napja (1994)

Ásó, kapa, munkáslányok, vörös csillag

2011. február 9.  16:00
Egy korabeli újságcikk így jellemzi a magyar embert: a háziasszonyok szerint fáradt, szótlan és az otthoni munkában nem vesz rész, az orvosok szerint elhízott...

...cukorbajos és folyamatosan panaszkodik, a külföldiek szerint bajuszos és nem beszél nyelveket, a püspöki kar szerint már-már kapitalista módon élvhajhász, az újságírók és a dokumentumfilmesek szerint pedig mérhetetlenül lusta… De nem, az újságcikk nem napjainkban íródott.

Ti például tudjátok, hogy a Kádár-korszakban minek örült legjobban a magyar munkás? És mit vártak a munkáslányok az udvarlójuktól? Mit gondoltok, milyen volt akkoriban egy mintagazda? És ki nyerte az 1961-es szántóversenyt? Mire tippeltek, miért ettek akkoriban annyit a magyarok? És miért nem tudtak dolgozni?

A Szabad az Á hatodik, kultúrantropológiai témákkal foglalkozó évadának nyitófilmjéből egy dokumentumfilmes, Papp Gábor Zsigmond Magyar retro-jából választ kaphattok ezekre a kérdésekre. A film alapját a rendező korábbi filmjeihez hasonlóan (a két Budapest retro és a Balaton retro) a Kádár-korszak reklám- és híradófilmjei képezik.

A Budapest retro I. 1998-ben készült el, a második része pedig 2003-ban, ezeket követte a Balaton retro 2007-ben. Mindhárom eddigi film csak és kizárólag archív felvételekből áll össze, és különböző fejezetekben mutatja be az 50-es, 60-es, 70-es évek nosztalgikus hangulatát, sokszor korabeli híradó, reklám vagy rádió szövegek kíséretében, amelyek így át-, illetve újraértelmezik a retro képsorokat.

A Magyar retro 52 perces rendezői változata 3 témát jár körül: milyen volt a hatvanas években a magyar munkás, a gazda és a magyar vircsaft. A vetítést követően Novák Péter moderátor beszélget Papp Gábor Zsigmonddal, és Kéri László politológussal.

Papp Gábor Zsigmond 1966-ban született. 1993 és 1996 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola kisfilm-rendező szakán tanult, majd 1990–91-ben a Bolognai Egyetem történelem-politikaelmélet karának ösztöndíjasa volt. 1994-ben rendezte első filmjét, amelyet azóta több történelmi témájú dokumentum- és portréfilm követett.

A vetítés helyszíne a Telekom Székház konferencia terme (Krisztina krt. 55.), időpontja pedig február 16-a, 17 óra.

Jelentkezés: pendert.gabor@telekom.hu, mindenkit szeretettel várnak!

Ízelítő itt:

Szólj hozzá!

Megjelenített név * :

A Kultúrpart programajánlója