Szólj hozzá!
Régen közösségi esemény volt a döngölés
2009. augusztus 8.
13:04
Mára feledésbe merült módszerrel, döngöléssel építik az új kézművesházat a Tolna megyei Györkönyben. A falu lakói társadalmi munkában, kalákában dolgoznak. A régi hagyományokat életre keltő építkezés költségeinek egy részét pályázatból fedezik – mondta el az MTI-nek Braun Zoltán polgármester.
A kézművességnek egyre több hódolója van Györkönyben, így felmerült az igény, hogy kézművesházat építenének. Mivel a hagyományőrzés is fontos a község lakói számára, úgy határoztak, hogy az épületet hagyományos technológiával építik, azaz vertfalú lesz - idézte fel Kuti Imréné alpolgármester, a teleház vezetője.
Elmondta, hogy a tervezésre pályáztak és nyertek a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványtól, a tetőszerkezet faanyagára pedig egymillió forintot a Nemzeti Kulturális Alapból. Kikérték a falu idős lakóinak véleményét, hiszen a múlt század közepéig a házak még így épültek a községben. A tőlük kapott „recept” alapján tavaly, a nemzetiségi és falunapok keretében hozzáfogtak az építkezéshez is. Akkor elkészült egy fal, idén, szintén a rendezvény részeként a nyugati fal építésébe fogtak. A falu közössége – ifjak és éltesebb korúak – közösen dolgoznak, ahogy ez régen is szokás volt.
A 85 esztendős Huber Ádám gyerekként gyakorta részt vett ilyen építkezésen. Mint mondja, évente nyolc-tíz ház is megépült ezzel a módszerrel. Szerinte a döngölt falú házak sokkal jobbak, száz évig is állnak, ha jól megépítik. A titka a jó agyagos föld, amelyhez víz kell és kötőanyagként rozsszalma, törek.
Száraz Sándor présháza volt az utolsó, amelyet 1987-ben döngöléssel építettek. Mintegy hatvan ember gyűlt össze, levágtak egy kétszáz kilós hízót, csapra verték a boroshordót. Száraz Sándor szerint nincs is jobb a vert falnál, nagyon jó hőszigetelő, télen meleg, nyáron hűvös. Az építési költsége, a fenntartása is kevesebb, s ha jó alapra épül, stabil is.
A györkönyi kézművesházat igyekeznek a régi tapasztalatok alapján, a korábbi hibákat kiküszöbölve megépíteni. Stabil alapot készítettek, négyméteres szálfák segítségével bezsaluzták a falakat. A falu határából származó földet - amely kellőképpen agyagos - szalmával, vízzel keverik. Ebből az elegyből terítenek a falakra, s jöhetnek a döngölők - mondta Száraz Sándor.
A döngölés régen közösségi esemény, szinte ünnep volt. Györkönyben igyekeznek újra azzá tenni. A munkához hozzátartozik a nóta,– esetleg az ütemes számlálás - az adja meg a ritmust. Az emberek a falakon körbe-körbe járnak, és tömörítik, sulykolják a földet.
Braun Zoltán polgármester, aki maga is kivette a részét a döngölésből, az MTI-nek elmondta, hogy reményei szerint az idén elkészülnek a falak.
Elmondta, hogy a tervezésre pályáztak és nyertek a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványtól, a tetőszerkezet faanyagára pedig egymillió forintot a Nemzeti Kulturális Alapból. Kikérték a falu idős lakóinak véleményét, hiszen a múlt század közepéig a házak még így épültek a községben. A tőlük kapott „recept” alapján tavaly, a nemzetiségi és falunapok keretében hozzáfogtak az építkezéshez is. Akkor elkészült egy fal, idén, szintén a rendezvény részeként a nyugati fal építésébe fogtak. A falu közössége – ifjak és éltesebb korúak – közösen dolgoznak, ahogy ez régen is szokás volt.
A 85 esztendős Huber Ádám gyerekként gyakorta részt vett ilyen építkezésen. Mint mondja, évente nyolc-tíz ház is megépült ezzel a módszerrel. Szerinte a döngölt falú házak sokkal jobbak, száz évig is állnak, ha jól megépítik. A titka a jó agyagos föld, amelyhez víz kell és kötőanyagként rozsszalma, törek.
Száraz Sándor présháza volt az utolsó, amelyet 1987-ben döngöléssel építettek. Mintegy hatvan ember gyűlt össze, levágtak egy kétszáz kilós hízót, csapra verték a boroshordót. Száraz Sándor szerint nincs is jobb a vert falnál, nagyon jó hőszigetelő, télen meleg, nyáron hűvös. Az építési költsége, a fenntartása is kevesebb, s ha jó alapra épül, stabil is.
A györkönyi kézművesházat igyekeznek a régi tapasztalatok alapján, a korábbi hibákat kiküszöbölve megépíteni. Stabil alapot készítettek, négyméteres szálfák segítségével bezsaluzták a falakat. A falu határából származó földet - amely kellőképpen agyagos - szalmával, vízzel keverik. Ebből az elegyből terítenek a falakra, s jöhetnek a döngölők - mondta Száraz Sándor.
A döngölés régen közösségi esemény, szinte ünnep volt. Györkönyben igyekeznek újra azzá tenni. A munkához hozzátartozik a nóta,– esetleg az ütemes számlálás - az adja meg a ritmust. Az emberek a falakon körbe-körbe járnak, és tömörítik, sulykolják a földet.
Braun Zoltán polgármester, aki maga is kivette a részét a döngölésből, az MTI-nek elmondta, hogy reményei szerint az idén elkészülnek a falak.
