Lemosta a Vuvuzela Shakirát és Zakumit a focipályáról

A Vuvuzela egyszerű hangképe ellenére már több dalszerzőt is megihletett, a videómegosztókon sorra jelennek meg a fociról, és a világbajnokságról szóló vuvuzela-dalok, természetesen a különös trombitával a főszerepben. A Vuvuzela az első olyan nem hivatalos kabalája egy nagy nemzetközi sporteseménynek, amely nem csak népszerűbb lett mint az eredeti, hanem az egész világon elterjedt és kiütötte a ringből az összes vetélytársát.
A VB 2008-ban bemutatott hivatalos kabaláját, Zakumit, a zöld hajú leopárdot nem ismeri senki, a hivatalos nótát, a nagy sikerű Shakira szerzeményt, a Waka Waka-t sem dúdolják tömegek. A dalhoz kapcsolódó hagyományos törzsi táncot pedig utoljára a megnyitón járták. A kitalált hagyományok helyett a nép új fórklórt teremtett magának. A helyiek a trombitákat esztétikus motívumokkal és nemzeti színekkel díszítik, kisüzemileg gyártják, de akár egy-egy meccsre készült egyedi, művészi darabhoz is hozzá lehet jutni.
A hangszer népszerűsége ellenére a világ fejlettebb része kétségbeesetten próbálja bebizonyítani, hogy a Vuvuzela ártalmas. Az A zenei hangon megszólaló trombitákról komoly kutatások derítették ki, hogy 440 és 466 hertz között szólnak. Németországban a focimeccseken betiltották, mivel túl hangos, és idegesíti a játékosokat.
A napokban megjelent egy számítógépes program is, amely kiszűri a zsongást a TV-közvetítésekből.
Annak, akit nem sikerül digitális úton megvédeni a zajhatástól és a helyszínen szenved a vuvuzelától, marad a füldugó. Ugyan nem afrikai találmány, de újabb helyi iparág lendülhet fel általa.



