Afrika napja (Afrikai Egységszervezet, 1963)

Zimre Zsuzsa

2010. június 24.  15:00

Június 24.-e nem csak az IKEA rajongók kedvenc ünnepe (ekkor kezdődik a nagy nyári leárazás), hanem a férjre váró hajadonoké is.

A nyári napforduló ünnepe egykoron pogány ünnep volt, később Szent Iván napja lett. A mai naptól kezdve egyre rövidebbek lesznek a napok, és egyre hosszabbak az éjszakák. A tűzgyújtás talán ezt szimbolizálta egykoron, őseink segítséget adtak a napnak, hogy megvívja harcát a sötéttel.

A keresztény kultúra elterjedésével a Nap támogatása háttérbe szorult, helyette a szerelem, a szenvedély és a tisztaság került az előtérbe. Ezen az éjszakán mindenhol örömtüzeket gyújtanak, egyes helyeken égő fáklyákkal járják körbe a szántóföldeket, máshol lángoló kerekeket gurítanak le a hegyoldalról.

Szlovák szomszédaink tüzeket gyújtottak, levágtak egy fehér tyúkot és egy fekete kakast, majd égő olajba csepegtették vérüket. Ezután következett az össznépi tánc, majd a meztelen fürdőzés az éjszakában, és a hódolás a szerelemnek.

Mások szerint ezen az éjszakán a Sárkányokat füstölték ki, akiket a büdös füst űzött el távolra az emberektől.

A németek körtáncot jártak, ürömöt lógattak a nyakukba, szemük elé pedig szarkalábat tettek, hogy ezzel óvják épségét egy éven át. A növényeket hajnalban mágikus szavak kíséretében a tűzbe hajították. Szintén ők kioltottak minden tüzet a házban, majd a közös öröm-máglyáról vittek haza egy kis zsarátnokot, hogy azzal lobbantsák lángra az otthoni tüzet. Aki pedig átugrotta a máglyát, azt nem gyötörte hátfájás az aratáson. Az idősek figyelték milyen magasra kúsztak a lángok, mert olyan magasra fog nőni a kender és a len.

Svéd barátaink kilenc féle fával táplálták a tüzet, és kellett egy különös gomba is az éjszakai varázslathoz. Ez a mérgező erdei gomba tudta ugyanis megtörni a manók és más lények hatalmát, akik mint azt Shakespeare-től is tudjuk imádnak ezen az éjjelen rosszalkodni.

A csehek ennél sokkal romantikusabbak, ők szerelmüknek dobáltak koszorúkat a tűz fölött, majd kézen fogva átugrották a tüzet. Mondani sem kell, a szokás célja a gyors házasság elősegítése volt. A megpörkölődött koszorúval megáldották a házat és az állatok helyeit, hogy ezzel is védjék a ház lakóinak egészségét. Amikor vihar jött, elővettek egy kis darabot a koszorúból és a tűzre vetették amulett gyanánt. A csehek ezen a napon a régi seprűket kátrányba mártották, meggyújtották és a kert végébe szúrták, mondván ezek a régi seprűk hozzák majd meg a jó termést.

Litvániában az állatokat hajtották át a kihunyt tűzön, hogy elzavarják a boszorkányt aki ellopja a tejet. Azok a legények akik a tűzet táplálták éjszaka, jól jártak- a gazdák  másnap minden jóval traktálták őket.

Szeged környékén tűzbe dobott almát ettek, ez megvédte tulajdonosát a has és torokfájástól.

Ha ez nem lenne elég Szent Iván éjjele a jóslásoknak is kitűnő terepet biztosított. Ha korán szólal meg a kakukk olcsó lesz a gabona, ha későn drága. A palóc lányok sem sokat kérették magukat. Hajnalban a kenderföldre mentek, és lefeküdtek. Amelyikük után felállt a gabona, az egy éven belül férjhez ment-tartotta a szokás.


Máshol a fiatal házasok 13 szem parazsat dobtak fel, ha nem hullott ki egy szem sem, elkerülte a házat egy éven át a vita.

A páfrány is ezen az estén nyílik. Aki rálel az aprócska virágra, az érteni fogja mi mondanak az állatok, és hol van kincs a föld alatt. Akinek ez nem lenne elég, az gondoljon arra, hogy szatmárban nemcsak az állatokat lehetett megérteni némi páfrány segítségével, hanem a a füvek és a fák suttogását is.

Mások szerint a páfránymag nagyszerű láthatatlanná tevő csodaszer. Sajnos a természet cseles, és miután kinyílik a virág, a páfrány mély álmot bocsát az emberre. Mások szerint egyenesen az ördög jön ilyenkor elő, és rabolja el az értékes magokat.