Cikk nyomtatása

Cikk továbbküldése

2010. június 28. 16:40

MTI/Kultúrpart

Makikat, madarakat, hüllőket és kétéltűeket is láthat a közönség a hétfőn nyílt Madagaszkár házban a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

A létesítmény a szigetország élővilágán kívül bemutatja a sziget lakóinak életét, kultúráját, természethez való viszonyát - mondta el Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón.

Az érdeklődők megtekinthetik a pár hónapja érkezett szerecsenmakikat (Eulemur macaco), a vörös varikat (Varecia variegata rubra), a gyűrűsfarkú makikat (Lemur catta), de a madagaszkári talajlakó boa (Acrantophis dumerili), a "mosolygós" nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis), a párduckaméleon (Furcifer pardalis) és a paradicsombéka (Dyscophus antongilii) is látható. A tárlatot egy madagaszkári bolt is színesíti, az eredeti népviseletbe öltöztetett eladók a többi között kalapot, karkötőt és pengetős hangszert "árulnak".

Megemlékezik a kiállítás Benyovszky Móricról (1741-1786) is: a magyar származású utazó, tudós és katona a magyar és a malgas nép közötti összekötő kapocs, hiszen a sziget lakói saját "királyuknak" ismerték el. Antananarivóban, Madagaszkár fővárosában ma is utca viseli nevét, Maroensetra vidékén pedig szobrot állítottak az emlékére. A szabadság madarát jelképező szobrot és a Benyovszkyra utaló, malgas és magyar nyelvű emléktáblát a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság állította fel a helybeliek segítségével 2003-ban. E szobornak a párja látható a Madagaszkár ház mellett - közölte G. Németh György, a baráti társaság elnöke.

A megnyitón részt vett Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja is. A megnyitó időzítése nem véletlen, hiszen a napokban volt a szigetország függetlenné válásának ötvenedik évfordulója.

Madagaszkár a Föld negyedik legnagyobb szigete, területe majdnem hatszor akkora, mint Magyarországé. A hatalmas földdarab egykor összefüggő szárazulatot alkotott Afrikával és Indiával, ám 60-80 millió éve elszakadt a kontinensektől, és azóta elszigetelt élőhelynek számít.

Ennek tudható be, hogy Madagaszkárt egyedülálló élővilág jellemzi: az itt honos tizenötezer növényfaj 83 százaléka sehol másutt nem fordul elő, és sok állatfaj is csak itt él. A sziget igen jellemző állatai a kaméleonok és a nappali gekkók, de többféle tanrek és denevér is él területén. A főemlősöket 68 különféle faj képviseli, és ezek mindegyike a sehol másutt meg nem található, úgynevezett endemikus fajok közé tartozik.

Madagaszkárt a természettudósok - az itteni élővilág fajgazdagsága miatt - a Föld egyik biodiverzitási (sokféleségi) "forró pontjának" tekintik. Ez a sokféleség napjainkban komoly veszélybe került, az erdők irtása és más káros hatások miatt az élővilág egyre kisebb területekre szorul vissza.