Festőzsenik génjeit kutatja Czeizel Endre
2009. november 12. 10:21
Magyar festőzsenik családfáját és életét dolgozza fel természettudományos módszerekkel Czeizel Endre orvos-genetikus A magyar festőművész-géniuszok sorsa című legújabb kötetében.
Mint a neves kutató az MTI-nek elmondta, a zeneszerző-, költő- és
természettudós-géniuszokkal foglalkozó könyvei után, két éve megjelent Festők-gének-szégyenek című munkájában 20 magyar festőzseni rendkívüli tehetségének eredetét kutatta. A Galenus Kiadó gondozásában a napokban megjelenő legújabb kötet ezeket a művészeket újabb szempontok szerint vizsgálja, de a kutatásba újabb 20 festő családfáját is bevonja.
Czeizel Endrét saját bevallása szerint meglepetésként érte, hogy az először kutatott festőzsenik 21 gyermeke közül 8 (38 százalék), a 10 fiúból pedig 6 (55 százalék) ugyancsak képzőművész lett. Ez a kivételes "családi tehetséghalmozódás" jellemezte a második húszas csoportot is: itt 24 gyermekből összesen 8 (33 százalék) választott művészi pályát, míg a korábban vizsgált költők gyermekei közül gyakorlatilag senki - tette hozzá.
Persze azon el lehet gondolkodni, hogy mennyi ebből a gének, a családi minta, illetve a szülők pedagógiai munkájának szerepe - jegyezte meg a kutató.
Mint Czeizel Endre elmondta, legújabb kötetében a kiválasztott 40 festő kórrajzát is fel kívánta dolgozni. Közülük például ugyanúgy vérbajban halt meg a betegséget hasonló korban megkapó Munkácsy Mihály és Paál László, előbbi azonban több mint 20 évvel tovább élt; a könyv arra is választ ad, miért.
A szerző kutatásai megmutatják, melyek voltak a festők jellegzetes betegségei, de a kötet egyedi esetekre is kitér, így az olvasók többek között megtudhatják, hogyan vált orvosi műhiba áldozatává Kassák Lajos, illetve hogy Csontváry Kosztka Tivadar skizofréniája valószínűleg csak legenda.
Megvan Csontváry teljes orvosi dokumentációja: soha nem kezelték pszichiáterek - árulta el Czeizel Endre. Mint hozzátette, ugyan maga a művész számol be arról, hogy egy titokzatos hang indította a festészetre, de arról sokan megfeledkeznek, hogy az állítólagos eset után tizenegy évig még patikusként dolgozott.
Az orvos-genetikus szerint a festő tudatosan játszott rá az "őrült zseni" képre, valójában azonban kiválóan spóroló, gyakorlatias elme volt.
A magyar festőművész-géniuszok sorsa című kötetben Zichy Mihály, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Moholy-Nagy László, Vajda Lajos, Victor Vasarely, Kondor Béla és Gruber Béla mellett idősebb Markó Károly, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Paál László, Koszta József, Csók István, Vaszary János, Tornyai János, Nagy István, Czigány Dezső, Mattis Teutsch János, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Berény Róbert, Batthyány Gyula, Nemes Lampérth József, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Román György, valamint Országh Lili kapott helyet.
Czeizel Endrét saját bevallása szerint meglepetésként érte, hogy az először kutatott festőzsenik 21 gyermeke közül 8 (38 százalék), a 10 fiúból pedig 6 (55 százalék) ugyancsak képzőművész lett. Ez a kivételes "családi tehetséghalmozódás" jellemezte a második húszas csoportot is: itt 24 gyermekből összesen 8 (33 százalék) választott művészi pályát, míg a korábban vizsgált költők gyermekei közül gyakorlatilag senki - tette hozzá.
Persze azon el lehet gondolkodni, hogy mennyi ebből a gének, a családi minta, illetve a szülők pedagógiai munkájának szerepe - jegyezte meg a kutató.
Mint Czeizel Endre elmondta, legújabb kötetében a kiválasztott 40 festő kórrajzát is fel kívánta dolgozni. Közülük például ugyanúgy vérbajban halt meg a betegséget hasonló korban megkapó Munkácsy Mihály és Paál László, előbbi azonban több mint 20 évvel tovább élt; a könyv arra is választ ad, miért.
A szerző kutatásai megmutatják, melyek voltak a festők jellegzetes betegségei, de a kötet egyedi esetekre is kitér, így az olvasók többek között megtudhatják, hogyan vált orvosi műhiba áldozatává Kassák Lajos, illetve hogy Csontváry Kosztka Tivadar skizofréniája valószínűleg csak legenda.
Megvan Csontváry teljes orvosi dokumentációja: soha nem kezelték pszichiáterek - árulta el Czeizel Endre. Mint hozzátette, ugyan maga a művész számol be arról, hogy egy titokzatos hang indította a festészetre, de arról sokan megfeledkeznek, hogy az állítólagos eset után tizenegy évig még patikusként dolgozott.
Az orvos-genetikus szerint a festő tudatosan játszott rá az "őrült zseni" képre, valójában azonban kiválóan spóroló, gyakorlatias elme volt.
A magyar festőművész-géniuszok sorsa című kötetben Zichy Mihály, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Gulácsy Lajos, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Kassák Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Moholy-Nagy László, Vajda Lajos, Victor Vasarely, Kondor Béla és Gruber Béla mellett idősebb Markó Károly, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Paál László, Koszta József, Csók István, Vaszary János, Tornyai János, Nagy István, Czigány Dezső, Mattis Teutsch János, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Berény Róbert, Batthyány Gyula, Nemes Lampérth József, Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Román György, valamint Országh Lili kapott helyet.
Forrás: MTI
