Afrika napja (Afrikai Egységszervezet, 1963)

Kultúrpart

2009. november 25.  10:14

Újságcikkeket vág apró darabokra, majd a papírfecnikből új mondatokat képez: így keresi a legmarkánsabb, legkifejezőbb szavakat könyveihez Herta Müller.

A Nobel-díjas német írónő egy tübingeni felolvasáson mesélt arról, hogy ezeknek a "kollázsalkotásoknak" a ragasztgatása közben a szavak "ránéznek", és a kezéből egyszerűen "a fejébe szállnak". Ezzel a technikával szokatlan szóösszetételeket alkothat.

Az írónő szerint erre az irodalmi szövegek egyszerűen alkalmatlanok, csak az újságcikkek megfelelőek. Mint Müller elmondta: azok a legszebb költői szavak, amelyek gyanútlanul költőiek. Ugyanakkor arról is meg van győződve, hogy az embernek nem kell feltétlenül szavakba öntenie mindent, amit ki akar fejezni.

Herta Müller 1953-ban született egy bánáti sváb faluban. Temesváron végezte el az egyetemet, majd más romániai német írókkal megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet, amely szálka lett a Ceausescu-diktatúra szemében. Müller egy ideig fordítóként dolgozott, de mivel nem működött együtt a román titkosszolgálattal, elbocsátották. Első két kötete Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot.

A diktatúra zaklatásai elől 1987 elején férjével együtt disszidált Nyugat-Berlinbe, ahol Niederungen című elbeszéléskötetét már 1984-ben kiadták. Herta Müller legújabb regényében, az Atemschaukelben egy fiatal romániai német sorsát ecseteli, akit 1945-ben munkatáborba küldtek. Szavai szerint a könyvvel azonban nem akart semmifajta "külső vagy belső" megbízást teljesíteni. "Egyszerűen csak azt igyekeztem megérteni, ami édesanyámmal is történt" - jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy a háború után édesanyját öt évre deportálták.

Herta Müllert a kortárs német irodalom legjelentősebb alkotói között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kötetet publikált, munkásságáért számos irodalmi elismerésben részesült.

Forrás: MTI