Magyar könyvhét és vásár nyílt szerdán a Hanoi Központi Könyvtárban abból az alkalomból, hogy Magyarország és Vietnam hatvan éve, 1950. február 3-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat egymással. Vietnamban háromezer-négyezer ember - köztük bankárok, miniszterek, államtitkárok, írók, műfordítók -, beszéli a magyar nyelvet, mert Magyarországon végezték el az egyetemet.
A könyves programmal veszi kezdetét az egész évben tartó kulturális rendezvénysorozat Vietnamban. Az eseményt a hanoi magyar nagykövetség szervezte a Thanh Nien (ifjúsági) Könyvkiadóval közösen. Vizi László nagykövet kiemelte, a könyvhéten - amely szombaton este zárul - mintegy negyven magyar szakkönyvet és szépirodalmi kötetet mutatnak be vietnami nyelven, és árusítják is őket.
A magyar könyvhét nyitánya egybeesik Hanoiban a vietnami irodalmat népszerűsítő nemzetközi írókongresszussal, amelynek magyar vendége
Falusi Márton, az Magyar Írószövetség titkára és
Károlyi Dóra, a Magyar Könyvalapítvány igazgatója.

a
Vizi László elmondta: Vietnammal a politikai és a gazdasági együttműködés igen eredményes, a kulturális életben viszont az 1990-es években ezek a kapcsolatok elhalványultak, de most az évforduló jó alkalmat kínál a bővítésre. Korábban a magyar irodalom klasszikusait, például
Jókait, Móriczot, Gárdonyit, Molnár Ferencet, Petőfi és Vörösmarty verseit fordították vietnami nyelvre, ma már olvashatók Hanoiban a modern magyar irodalom legjobb képviselőinek művei is, így
Kertész Imre Sorstalansága,
Márai Sándor vagy
Csáth Géza könyvei.
Móricz Zsigmond Árvácska című kötete egy időben kötelező olvasmány is volt a vietnami általános iskolákban.
Nguyen Hong Nhung műfordító, aki korábban Kertész Imre, most pedig
Hamvas Béla műveit ülteti át vietnami nyelvre, Magyarországon él, de ő is részt vett a hanoi magyar könyvhét megnyitóján. Vizi László megemlítette, hogy több magyar szakkönyv, így
Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász öt könyve, köztük a Gondolat erejével című önéletrajzi kötet is olvasható vietnamiul, valamennyi ott van a kiállításon.