Régen Rodostót a reménytelenség, a kitaszítottság szinonimájaként emlegették, de a legfrissebb történeti kutatásokból kiderül, hogy Rákóczi és kiváló emigráns társai élénk politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatokat ápoltak nemcsak a portával, hanem az európai uralkodóházakkal is - emelte ki R. Várkonyi Ágnes professzor. Mikes Kelemen, a fejedelem íródeákja az emigrációban például hatezer oldalt fordított franciából, és megírta Törökországi levelek című művét. Ezek közül az egyik levélben az olvasható, hogy "itt vagyunk Európa szélén", tehát nem a világ végén, elszigetelve - mutatott rá a történész.

Rodostóban a fejedelem körül létrejött egy olyan erős emigráns központ, amely hatott a XVIII. századi Habsburg-politikára és ezáltal Magyarországra. Rákóczit sokan keresték föl, Marseille-ből naponta érkeztek hajók, jöttek a francia lapok, Rákóczi intenzív kapcsolatokat ápolt az isztambuli francia követekkel. Emellett a portával is jól együttműködött. Rendkívül jó viszonyba került Ibrahim Müteferrikával, egy magyar származású férfival, aki török fogságba esett, majd hamarosan a szultán környezetének befolyásos személyisége lett. Müteferrika volt Rákóczi tolmácsa, és ő létesítette az első török nyomdát Isztambulban.