Nekik nem a szavazás volt ma a legfontosabb
2010. április 11. 15:15
Budapesten Gát utcai József Attila-emlékhelyen és az I. kerületben Márai szobránál volt ünnepség
Márai Sándor szobra Kassán
Rigó Béla felidézte, József Attila örökségét a rendszerváltáskor "politikailag", majd egy évtizeddel később a posztmodern jegyében szerették volna leváltani, de nem tudtak mit kezdeni vele: változatlanul ő az legidézettebb magyar költő.
"Ettől függetlenül nehezebb volt az UNESCO-t rávenni, ismerjék el magukénak a József Attila-évet, mint valami hasonlót itthon elérni" - utalt a 2005-ben megtartott emlékév nehézségeire a JAT vezetőségi tagja.
"Politikai Móricka"
Rigó Béla szerint azonban az ünnep lényege abban áll, mit üzen József Attila. Mint hozzátette, a költő életművéből számos ma is politikai aktualitással bízott idézetet lehet kiemelni ("Még nem volt olyan disznó, ki elájult, mikor meglátta a moslékos vályút" - említette a példák között), ezeket azonban nem érdemes "politikai Mórickaként" félremagyarázni. József Attila életművének fontos kérdése volt a szabadság és rend problémája, és ez még ma is "gumicsont" Magyarországon - vélekedett Rigó Béla. Mint azonban megjegyezte, a költő fel is oldotta a dilemmát: "Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet" - idézett a Levegőt! című költeményből.
Ma is továbbírják
A JAT vezetőségi tagja szerint József Attila életművét a mai alkotók is tovább írják, számos költő az ő valamely verséből kiindulva tudja legjobban megfogalmazni saját gondolatait. A megemlékezés során József Attila szülőházának falán koszorút helyeztek el. Az ünnepség után a Gát utcai épületben folytatódott Galkó Balázs nagyszabású vállalkozása: a színművész 10 órakor kezdte József Attila összes versének felolvasását az udvaron kialakított "szavalófülkében". A Márta István zenei kíséretével folyó maratoni szavalás várhatóan éjfélkor ér véget.
110 éve született Márai
Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Márai Sándor szobránál is. A költészet Napja és Márai születésének 110. évfordulójának kapcsán. Kristálytiszta gondolkodás, műveltség, rendíthetetlen magyarság és korát megelőző igazi európaiság jellemezte Márai Sándort - méltatta a XX. század kiemelkedő íróját, költőjét Sediánszky János alpolgármester a megemlékezésen. Hozzátette: vannak leszármazottak, utódok, akik "tovább viszik a fáklyát". Amikor Márai "örök számkivetésbe vonult", Amerika lett a menedéke, ahol Arany János és Krúdy Gyula nyelve tartotta benne a lelket.
Életre-halálra
Mindig "megvesztegethetetlen és hűséges" maradt Kassához, a szülőhelyéhez, Budához és a hazájához - fogalmazott az alpolgármester, felidézve Márai szavait: "Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret". Sediánszky János beszédében felhívta a figyelmet a Halotti beszéd és az 1956-ban született Mennyből az angyal című versekre is. Az ünnepségen Bács Ferenc színművész elmondta Márai Sándor Életre-halálra című versét, majd részletet olvasott fel a Kassai őrjárat című műből.
Forrás: Kultúrpart/MTI
