Szólj hozzá!
Könyv a zsidómentőről
2008. április 29.
18:05
címkék:
Holokauszt
Ocskay László története a háborús embermentések tükrében címmel könyvet írt Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze a nemesi családból származó katonatisztről, aki 2.500 ember életét mentette meg a második világháború alatt. A Vox Nova Kft. gondozásában megjelenő kötetet hétfőn mutatták be a budapesti Írók Boltjában.
Szita Szabolcs a távirati irodának elmondta, már 1994 óta foglalkozik Ocskay Lászlóval. Az öt fejezetre osztható munka első, Az embermentés Magyarországon a német megszállás idején című része általános felvezetőként szolgál és kitekintést ad a szomszéd országok második világháború alatti helyzetéről. A második, Ellenállók és hungaristák Zuglóban című fejezet azt ismerteti, milyen közegben dolgoztak az ellenállók, de felbukkan Raul Wallenberg, a svéd diplomata alakja is. Ezt követi Ocskay Lászlónak, családjának és a százados tevékenységének bemutatása - fejtette ki Szita Szabolcs, hozzáfűzve, hogy az utolsó, Az Igaz Ember menekülni kényszerül című részben Ocskay László emigrációban töltött éveiről olvashatnak az érdeklődők.
Megemlítette, hogy nagyrészt saját kutatásai alapján építette fel a könyvet, de használt korabeli feljegyzéseket, továbbá segítségül hívta a túlélők visszaemlékezéseit is. Felhívta a figyelmet arra, szeretné, ha munkáját oktatási segédanyagként használnák az iskolákban.
Megjegyezte azt is, hogy Ocskay László életéről és tevékenységéről a most megjelenőnél nagyobb lélegzetvételű könyvet is szeretne még írni.
Szita Szabolcs szerint voltak és vannak olyan magyarok, akik képesek olyan erkölcsi tartásra, amilyent Ocskay produkált. "Ők a mi nemzeti becsületünk őrzői, példájuknak hatni kell" - hangoztatta.
Ocskay László a budapesti Abonyi utcai Zsidógimnázium épületében (ma a Radnóti Miklós gimnázium van itt) az úgynevezett "Ruhagyűjtő Munkásszázad" vezetőjeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak nyújtott védelmet a második világháború alatt a német és nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. Az általa megmentett üldözöttek között volt Goda Gábor későbbi Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezső író, humorista, konferanszié és Ráday Imre színművész is.
A háború után azonban nemesi származása és német kapcsolatai miatt üldöztetés várt Ocskay Lászlóra, aki végül Amerikába emigrált, és ott is halt meg 1966-ban. Személye feledésbe merült egészen az 1990-es évek elejéig, amikor az általa megmentett Dan Danieli megkereste sorstársait, és elérte, hogy a nyilvánosság is tudomást szerezzen Ocskay László tettéről. A százados ennek eredményeképpen megkapta a jeruzsálemi Yad Vashem intézettől a Világ Igaza elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban pedig posztumusz kitüntetést kapott. Budapesten két helyen állítottak neki emléktáblát.
Fonyó Gergely a százados életéről Ocskay László százados, az elfelejtett hős címmel dokumentumfilmet készített Kollarik Tamás és a zsidómentő leszármazottja, Ocskay Rudolf forgatókönyve nyomán. Az alkotás a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szerepelt.
Megemlítette, hogy nagyrészt saját kutatásai alapján építette fel a könyvet, de használt korabeli feljegyzéseket, továbbá segítségül hívta a túlélők visszaemlékezéseit is. Felhívta a figyelmet arra, szeretné, ha munkáját oktatási segédanyagként használnák az iskolákban.
Megjegyezte azt is, hogy Ocskay László életéről és tevékenységéről a most megjelenőnél nagyobb lélegzetvételű könyvet is szeretne még írni.
Szita Szabolcs szerint voltak és vannak olyan magyarok, akik képesek olyan erkölcsi tartásra, amilyent Ocskay produkált. "Ők a mi nemzeti becsületünk őrzői, példájuknak hatni kell" - hangoztatta.
Ocskay László a budapesti Abonyi utcai Zsidógimnázium épületében (ma a Radnóti Miklós gimnázium van itt) az úgynevezett "Ruhagyűjtő Munkásszázad" vezetőjeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak nyújtott védelmet a második világháború alatt a német és nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. Az általa megmentett üldözöttek között volt Goda Gábor későbbi Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezső író, humorista, konferanszié és Ráday Imre színművész is.
A háború után azonban nemesi származása és német kapcsolatai miatt üldöztetés várt Ocskay Lászlóra, aki végül Amerikába emigrált, és ott is halt meg 1966-ban. Személye feledésbe merült egészen az 1990-es évek elejéig, amikor az általa megmentett Dan Danieli megkereste sorstársait, és elérte, hogy a nyilvánosság is tudomást szerezzen Ocskay László tettéről. A százados ennek eredményeképpen megkapta a jeruzsálemi Yad Vashem intézettől a Világ Igaza elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban pedig posztumusz kitüntetést kapott. Budapesten két helyen állítottak neki emléktáblát.
Fonyó Gergely a százados életéről Ocskay László százados, az elfelejtett hős címmel dokumentumfilmet készített Kollarik Tamás és a zsidómentő leszármazottja, Ocskay Rudolf forgatókönyve nyomán. Az alkotás a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is szerepelt.
