Szólj hozzá!
Szárnyak és magassági mámor
Jankovics Marcell - Méry Gábor: A kassai Szent Erzsébet-dóm (Méry Ratio, 128 oldal)
2008. május 5.
18:53
címkék:
Poós Zoltán
Sokak szerint fölöslegesek a Kassával kapcsolatos nosztalgiázások, hisz már csak néhány ezer magyar a városban, pedig még 1910-ben még Kassa kétharmada magyarlakta volt. A betelepítések miatt az arány most 3.8 százalék. Az Egy polgár vallomásait olvasva ez a döbbenetes fogyás még inkább szembetűnő.
Ennek fényében bizarr módon hat a Kassán született Márai 1934-es megjegyzése, mely szerint „E regényes életrajz szereplői költött alakok… a valóságban nem élnek és nem is éltek soha.”
Az egykori Kassa társadalomrajzát, városszociológiáját jól ismerik a magyar olvasók. Márai az Egy polgár vallomásaiban megmutatja a patricius polgári miliőt, a hétköznapi kisegzisztenciákat, az árnyas utcákat, a cselédek, elöljárók, hivatalnokok és diákok városi panorámáját.
De ott van még Kassa szimbóluma, a 112 évig épült, és 1490-ben átadott Szent Erzsébet-dóm, mely a magyar képzőművészeti és építészeti reprezentáció egyik jellegzetes és megkerülhetetlen alkotása.
A dóm egyedülálló késő-gótikus főoltára 1474 -77 között készült. Sarokvasakon mozgatható kettős szárnyain 48 aranyozott, 125x80 cm-es táblakép látható az egyházi év megfelelő időszakaihoz igazodva. A belső szárnyoltárokon nyitott állapotban Szent Erzsébet legendáját ismerhetjük meg. Ha a belső szárnyakat behajtják, ezek hátoldalán Krisztus szenvedésének történetét láthatjuk 24 képben elmesélve.
A Jankovics Marcell és Méry Gábor-féle könyv pazar képanyagból válogatott, Jankovics művészettörténeti lábjegyzetei informatívak, elegánsak. Eszmefuttatásait számos „kis színessel” tűzdelte meg, de az album-jellegű munka kivitelére sem lehet panasz. Az előzéken a templom egyik jellegzetes rózsa motívumát láthatjuk, mely a gerincen is visszaköszön. Iniciálék, alaprajzok oldják a kép-szöveg ritmusát, és a kötet végén egy szótárat is olvashatunk, melyekből megtudhatjuk mi az a predella, vimperga és sztalaktit. És ha kedvet kapunk a dóm megtekintéséhez, egy kellemes hétvégi programot is eltölthetünk Márai Sándor író és Bacsó Péter filmrendező szülővárosban, mely csak 21 kilométerre van a határtól.
Az egykori Kassa társadalomrajzát, városszociológiáját jól ismerik a magyar olvasók. Márai az Egy polgár vallomásaiban megmutatja a patricius polgári miliőt, a hétköznapi kisegzisztenciákat, az árnyas utcákat, a cselédek, elöljárók, hivatalnokok és diákok városi panorámáját.
De ott van még Kassa szimbóluma, a 112 évig épült, és 1490-ben átadott Szent Erzsébet-dóm, mely a magyar képzőművészeti és építészeti reprezentáció egyik jellegzetes és megkerülhetetlen alkotása.
A dóm egyedülálló késő-gótikus főoltára 1474 -77 között készült. Sarokvasakon mozgatható kettős szárnyain 48 aranyozott, 125x80 cm-es táblakép látható az egyházi év megfelelő időszakaihoz igazodva. A belső szárnyoltárokon nyitott állapotban Szent Erzsébet legendáját ismerhetjük meg. Ha a belső szárnyakat behajtják, ezek hátoldalán Krisztus szenvedésének történetét láthatjuk 24 képben elmesélve.
A Jankovics Marcell és Méry Gábor-féle könyv pazar képanyagból válogatott, Jankovics művészettörténeti lábjegyzetei informatívak, elegánsak. Eszmefuttatásait számos „kis színessel” tűzdelte meg, de az album-jellegű munka kivitelére sem lehet panasz. Az előzéken a templom egyik jellegzetes rózsa motívumát láthatjuk, mely a gerincen is visszaköszön. Iniciálék, alaprajzok oldják a kép-szöveg ritmusát, és a kötet végén egy szótárat is olvashatunk, melyekből megtudhatjuk mi az a predella, vimperga és sztalaktit. És ha kedvet kapunk a dóm megtekintéséhez, egy kellemes hétvégi programot is eltölthetünk Márai Sándor író és Bacsó Péter filmrendező szülővárosban, mely csak 21 kilométerre van a határtól.
