Afrika napja (Afrikai Egységszervezet, 1963)

Horner Péter

2008. november 10.  08:12

A nagy filmrendezők általában tudnak (jól) írni: elég Bergmanra, Passolinire, Woody Allenre vagy akár David Lynchre gondolnunk. Tim Burton nagy és jelentős filmrendező, akinek minden egyes újabb filmjéért elmegyünk a filmszínházba, majd dvd-n is beszerezzük – a korábbiakkal együtt – alkotásait.

1997-ben jelent meg az osztriga-, sajt-, pálcika-, paca-, pingvin-, szennysrácokat, hulla(dék)-, gyufa- és vudulányokat felvonultató verseskötete, mely az angolszász abszurd és nonszensz költészet hagyományait ápolja. Magyarul eddig a Várady Szabolcs által szerkesztett Magyar badar (Európa Kiadó, 2002) vagy Varró Dániel versei által találkozhatott a nagyközönség – hogy a Monty Python csoport örökbecsűit ne is említsem – e versezetek nyelvi leleményeivel (főleg limerikek formájában). 

A – persze csak magyarul – Rímbörtön Stern Gábor fordításában, újra- és újjáköltésében remek szórakozást nyújt, ámbár mindösszesen körülbelül ha 20 percet igényel a 23 költemény elolvasása, valamint a mellékelt illusztrációk végigböngészése. Ezért akár a könyvesboltokban is élvezhetjük a kötetet, anélkül, hogy túlzottan kiakasztanánk az eladókat (az Odüsszeiába ne kezdjünk bele ugyanitt) és kiapasztanánk a pénztárcánkat.

A kötet (rajzfilm)figurái között található pálcika-, sajt-, szenny-, pingvin-, paca- és múmiasrác, vagy a hulladék-, gyufa-, vudulány és társaik – akik osztrigafejűek, ággyáváltozók vagy hamuvá levők – alapján állítható, hogy Burton (extrém) karakterek köré szereti szervezi nyelvi és képi világát. A groteszk, az abszurd, a különös, a nem mindennapi irányítja figyelmét, a szürreális nála a vázlatos, képregényszerű alakok valósága. Az egyes képsorozatok egyébként egy nagyon tehetséges illusztrátort mutatnak Burton személyében, aki a képi narráció arányát és logikáját megfelelő érzékkel adagolja a szövegek mentén.

A kötetben a képek és a szövegek egymás kiegészítői, egymás társai, a képek plusz tartalmat közvetítenek – belátást engednek a filmrendező képzőművészeti elképzeléseibe, amelyeket minden filmjében nyomon is követhettünk. Itt leginkább a Karácsonyi lidércnyomás vagy A halott menyasszony képi világa köszön vissza.

Ha az angol verzióra is kíváncsiak lennénk, akkor az alábbi linken az egész kötet megtalálható, képekkel együtt: (http://homepage.eircom.net/~sebulbac/burton/home.html) A verssorrend csak a Voodoo Girl esetében tér el a magyar kiadástól, de ennek nincs számottevő logikai következménye.

Ha képben akarunk lenni Tim Burton világában nagyszerű tájékozódási pont ez a kifejezetten ajándékkötet.