Afrika napja (Afrikai Egységszervezet, 1963)

Kultúrpart / MTI

2008. december 28.  22:13

József Attilát bemutatta volna a szegedi közönségnek Móra Ferenc, de az esemény Lengyel András a szegedi irodalomtörténész szerint valószínűleg elmaradt; a Fekete Házban dolgozó szakember a témáról szóló kutatásait a közelmúltban a Móra Ferenc Múzeumban tartott tudományos konferencián fejtette ki.

Lengyel András a költő nővéréhez, Jolánhoz írott 1923. május 14-i leveléből indult ki, amelyben van egy utalás, hogy Móra Ferenc a szegedi Dugonics Társaságban felolvasóestet tart majd róla, valószínűleg még abban a hónapban vagy június elején.

A kérdésre, hogy valóban megtörtént-e a bemutatás, már korábban születtek elméletek. Csak az bizonyos, hogy a Dugonics Társaság május 13-i fölolvasóülésén ifjú költőket méltatott a szegedi múzeumigazgató. Ebbe a körbe öt fiatal, Aknai István, Anzelm Károly, Rózsa Imre, Borus Béla, Szabadjai István került. Az is biztos, hogy József Attila lírája nem jutott el akkor hallgatósághoz, a korábbi feltételezések szerint őt egy következő estre oszthatták be, amelyre azonban már nem került sor.

A Dugonics Társaság éves munkáról készült főtitkári beszámolójában később Móra Ferenc részletesen beszámolt az estről, de saját beszédei nem maradtak meg. Mert mint kitűnő előadókészségű, rutinos megszólalónak - az irodalomtörténész szerint - a felvezető "csevegés" nem okozott gondot, így csak a lejegyzett versek maradtak az utókorra, úgynevezett kutyanyelveken.

Lengyel András szerint ezeknek a kutyanyelveknek van egy eddig nem említett érdekessége, méghozzá a számozása. Ezek alapján nagyon valószínű, hogy egy hatodik költő versét vagy verseit is tartalmazták, ugyanis azokat láthatóan átszámozták. S ha ez így van, akkor talán József Attila versei voltak azok.
A kutatás során nemcsak leveleit, hanem élethelyzetét is vizsgálta a költőnek a történész. Ez alapján előfordulhat, hogy a felolvasóestről hónapokkal korábban, elsősorban szegedi jó barátjától, Kormányos Istvántól hallott az akkor még Makón élő költő. A tervek akkor még május végi, június elejei bemutatásról szóltak. Így mikor nővérének a levelet írta, nem tudta, hogy az est már lezajlott.

Lengyel András kutatásai szerint a második fölolvasóülésre nincs adat, semmi nem utal rá, hogy ilyet egyáltalán terveztek. A Dugonics Társaság eleve csak egy bemutatkozást szánt a fiataloknak: azt, amit meg is tartottak. Eleve kudarcra ítélt vállalkozás lett volna a május 20-i nagy Juhász Gyula-jubileum közvetlen közelében, napokkal, esetleg egy-két héttel azt követően "ismeretlen" fiatalokkal közönség elé állni.

Az irodalomtörténész szerint valószínű, hogy a főtitkár döntésének oka, hogy kihagyta az ifjú költőt a felolvasóest programjából, korábbi öngyilkossági kísérletének híre lehetett, amely Espersiték útján Mórához is eljuthatott. Ez óvatossá tehette, hisz célszerű-e, aktuális-e bemutatni akkor a labilis és önveszélyes fiatalembert, aki ráadásul jelen sem tud lenni bemutatása alkalmán? - állapította meg Lengyel András tanulmányában, amely januárban, a múzeum gondozásában megjelenő kiadványban lesz olvasható.