Ugrás a menühöz Ugrás a tartalomhoz
2012. február 4. szombat
Csenge, Ráhel
07:05
16:51
Belépés
ok

Gyökeresen átalakult a nők szerepe

Iparművészeti remekek a Budapesti Történeti Múzeum Kálvin hagyománya kiállításán

Cikk nyomtatása

Cikk továbbküldése

2009. október 28. 10:02
A dunamenti reformáció történetét bemutató kiállítás nyílik Kálvin hagyománya címmel a Budapest Történeti Múzeumban október 30-án.
2009. október 30. - 2010. február 15.
Kálvin János
A Dunamenti Református Egyházkerület műtárgyaiból rendezett tárlat keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a reformáció nagyasszonyainak életrajzaival, portréikkal, a reformáció divatjával, valamint a 20. század első felének méltán csodált báli ruhadivatjával is. A kiállítás 2010. február 15-ig látogatható.

A Kálvin hagyománya-Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítás a reformáció kulturális örökségét tárja a látogatók elé bemutatva a reformáció történetét, tárgyi kultúráját a kezdetektől egészen a 20. századig. A református örökség egyik fontos hozadéka a nők megbecsülése, a nők elismerése, így a kiállításon különleges női sorsokkal, portrékkal, egyedi tervezésű ruhákkal találkozhatnak az érdeklődők.

A reformáció hatására a társadalom gondolkodása a nőkről gyökeresen megváltozott, a korábban értéktelennek hitt nők kiemelt szerephez jutottak azáltal, hogy a kálvini felekezetek szeretetszolgálati, szegénygondozási feladatait rájuk bízták. A reformációnak nagy jelentősége volt a közösségek életére is: az erkölcsi szabályozások, egyházi fegyelmezések a bűnösöket szigorúan büntették. A szigorú erkölcsök betartatásának negatív oldalával számos festményen, fametszeten szembesülhetnek a látogatók a tárlaton: jellemző a korszak ellentmondásaira, hogy a reformáció ideje alatt is számos boszorkányper zajlott, amelyek házasságtörés, paráznaság, rontás, boszorkányság, az ördöggel cimborálás vádjával elítélt asszonyokat büntette és küldte őket máglyára.

Ennek ellenére a reformáció gyökeresen megváltoztatta a nők életét, ezt bizonyítja azon korszakalkotó nők életrajza, akiknek munkássága jelentősen befolyásolta a magyar kultúra kiteljesedését.

A reformáció asszonyai - magyar kulturális kincsek világszerte


Lorántffy Zsuzsanna szobra
A koraújkori Magyarországon a reformáció kiemelt személyisége volt Lorántffy Zsuzsanna (1600-1660) Sárospatak birtokosa, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, a református egyház nagy patrónusa, iskolák, templomok alapítója. A reformáció szellemi mentoraként tevékenykedett, támogatta a Bibliai fordítások megjelenését, a Biblia terjesztését. Az ő élete és munkássága kapcsán egy új női hivatás született meg: egy fejedelmi birtok igazgatását önállóan vezető „üzletasszony” fogalma. Varróműhelyében a korszak legmagasabb színvonalú kézimunkáit hozták létre, emellett élen járt a gyógyításban és a segítségnyújtásban, gyógyító receptekkel segítve a rászorultakat.

A 19. században megjelenő válságban; a kapitalizálódó mezőgazdásági termelés csődje, a tömeges elszegényedés időszakában különösen fontos szerephez jutottak a református lelkészek feleségei. Kalotaszegen Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1843-1910), a gyerőmonodtori református pap leánya igyekezett megállítani a válságot: megszervezte a hímzések házi ipari készítését, piaci terjesztését Angliától Bukarestig. Munkásságának köszönhető, hogy a teljes magyar főnemesség, sőt a Habsburg királyi család is használta a kalotaszegi női hímzéseket. Úri szalonokat, magyar szalonokat díszített a kalotaszegi hímzés, amelynek mintája később a magyar nemzeti kultúra közkincsévé vált.

A népművészeti hímzések mellett a kiállítás legérdekesebb darabajai közé tartoznak Tüdős Klára (1895-1980) báli ruhái. A 20. század elején élt divattervező, színházi jelmeztervező a közép-és felsőosztály számára tervezett báli ruhákat. Tüdős Klára tervezte ruhák ihlető forrása a népi hímzések voltak. A tervezőnő hímző asszonyokat keresett fel és eredeti népművészeti mintákat és viselt-darabokat gyűjtött. A kiállításon azt a „sárközi hímzéssel” készített alkalmi ruhát is megcsodálhatják az érdeklődők, amit a rigai konzul felesége rendelt a tervezőtől.

Kálvin-év


Kálvin János (1509-1564), a reformáció egyik vezéralakja ötszáz évvel ezelőtt született, ezért a jubileumi év keretében számos kiállításon, programon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők Kálvin életét valamint a reformáció történetét. A Dunamelléki Egyházkerület által összegyűjtött műalkotásokból rendezett Kálvin hagyománya- Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítás egy speciális témakört dolgoz fel: a dunamelléki református népesség kultúráját, vallási életét, történelmi szerepét mutatja be.

Nyereményjáték

Január 26-tól a mozikban a három Oscar-jelölést nyert SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM. Válaszolj a kérdéseinkre, a helyes válaszokat beküldők között 3 db SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM című le Carré regényt sorsolunk ki.


Klikk a játékhoz »

A Kultúrpart programajánlója

Illeszd be a saját oldaladra! Katt ide!

Másold ki a fenti kódot, illeszd be az oldalad forrásába, így az olvasóid mindig értesülhetnek a Kultúrpart programajánlatairól.

F u t á r    a j á n l a t