Ugrás a menühöz Ugrás a tartalomhoz
2012. február 11. szombat
Bertold, Marietta
06:54
17:02
Belépés
ok

Lézerrel ősi titkok nyomában

Cikk nyomtatása

Cikk továbbküldése

2010. május 26. 09:40
A régészeti kutatásokat előrelendítő, új vizsgálati módszert fejlesztett ki egy Közép-Amerikában dolgozó amerikai tudós házaspár, Arlen és Diane Chase.
Arlen Chase egy vizsgálati anyaggal
Az orlandói Közép-floridai Egyetem antropológusai repülőgépről kibocsátott lézersugarakkal pásztázták kutatási területüket, s minden várakozásukat felülmúlóan pontos adatokat nyertek a rég letűnt maya civilizációról.

A mayák városainak hagyományos módszerrel, ásatással történő feltárását nagyon megnehezíti a buja növényzet, amelyben óriási erőfeszítéssel lehet csak ösvényt vágni. A levegőből radarral és színképelemzővel végzett vizsgálatok eredménye is sovány, mert ezek az eszközök sem látnak keresztül a trópusi őserdők fáinak dús lombozatán.

Chase-ék ezért más eszközhöz, a dzsungeltakarón is áthatoló, a talajról visszaverődő lézersugarakhoz folyamodtak. Az eredmény a mayák egyik legnagyobb városának, a jelenlegi Belize területén lévő Caracolnak a három dimenziós képe lett. A lézerberendezést egy kétmotoros repülőgépen helyezték el, amely négy napig röpködött a dzsungel fölött, és a kutatók szerint több adatot gyűjtött, mint amennyi huszonöt év alatt nyerhető a földön.

A tíz órán át végzett lézeres mérések feldolgozása három hetet vett igénybe, s egy több mint 200 négyzetkilométernyi - településekkel, pazar épületekkel és szerény lakóhalmokkal teli, utakkal szabdalt, teraszos szántóföldekkel borított - terület részletes képét hozta létre.

"Leesett az állunk a csodálkozástól" - idézte fel a vizsgálati eredmény megismerésének pillanatát Diane Chase, aki szerint a lézeres felmérés ugyanúgy átalakítja a mayákkal kapcsolatos régészeti kutatásokat, mint tette a szénizotópos kormeghatározás a múlt század ötvenes éveiben, illetve a maya hieroglifák megfejtése a nyolcvanas és kilencvenes években.

A házaspár korábbi vizsgálatai alapján tudta, hogy Caracol jelentős területet foglalt el virágkora idején, az 550 és 900 közötti időszakban. A palotákból és tágas terekből álló díszes városmagot ipari övezetek és szegénynegyedek vették körül, azokon kívül pedig a tehetősek házaiból álló elővárosok, piacok, teraszos szántóföldek és víztárolók voltak. Úgy becsülték, hogy a városnak több mint 115 ezer lakosa lehetett, ám ezt több kollégájuk túlzásnak tartotta, mondván, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá az ítéletet.

"Most már teljes a kép, mindent látunk - fejtette ki a lézeres vizsgálat eredményéről Arlen Chase. - Ismerjük a lelőhely nagyságát, határait, ami igazolja a lakosság nagyságáról készült becslésünket, s a teraszokat látva azt is kezdjük feltárni, hogyan élelmezték magukat ezek az emberek".

Nyereményjáték

Január 26-tól a mozikban a három Oscar-jelölést nyert SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM. Válaszolj a kérdéseinkre, a helyes válaszokat beküldők között 3 db SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM című le Carré regényt sorsolunk ki.


Klikk a játékhoz »
H i r d e t é s

A Kultúrpart programajánlója

Illeszd be a saját oldaladra! Katt ide!

Másold ki a fenti kódot, illeszd be az oldalad forrásába, így az olvasóid mindig értesülhetnek a Kultúrpart programajánlatairól.

F u t á r    a j á n l a t