A trianoni múlttól a schengeni jövőig
2010. június 2. 09:10
Nemzetközi hírű magyar tudósokat és művészeket mutat be az a fotókiállítás, amely A trianoni múlttól a schengeni jövőig alcímmel kedden délután nyílt meg Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.
A megnyitón mondott beszédében az EP néppárti (kereszténydemokrata-konzervatív) frakcióját vezető Joseph Daul rámutatott: olyan emberekről van szó, akik személyiségükben előfutárai voltak annak, ami az egységes Európa építésével ma zajlik a kontinensen.
A főképp a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Hopp Ferenc Múzeumból, az Országos Széchenyi Könyvtárból és a Magyar Távirati Irodából származó fényképek és anyagok segítségével bemutatott személyek listája az időskálán Kempelen Farkastól (1734- 1804) Rubik Ernőig (1944-) terjed.
Gál Kinga, a kiállítás szervezője közleménye szerint a kiállítás legfőbb üzenete, hogy a határok változásától független a közösségek anyanyelve és a nemzeti identitása, továbbá hogy a nemzetek békés együttélésének záloga egy olyan Európa megteremtése, ahol az anyanyelven való gondolkodás, tanulás, alkotás elfogadása és támogatása biztosított.
"Ezek a világhírű magyarok személyes példájukkal már bizonyították, hogy a legfontosabb közös értékeink, a kultúra, a tudomány, a művészet sohasem ismertek határokat" - fogalmazott Gál Kinga.
Beszédet mondott a megnyitón a szlovákiai magyar Bauer Edit is, aki szülőfaluja, (az utóbbi évszázadban öt különböző országhoz tartozott) Somorja példáján keresztül világított rá a történelem sorsfordulataira. Kiemelte: Európa jövője a közös értékek megőrzésében rejlik, egy olyan unió megteremtésében, amely a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik.
Tőkés László erdélyi képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy kilenc évtizeddel a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája után "tartozunk azzal, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenézzünk", és - ahogy József Attila írta – "a múltat bevalljuk", és "rendezzük végre közös dolgainkat". Hangoztatta: "mi nem revansizmust, hanem békét és testvéri együttműködést szeretnénk Európában".
A főképp a Magyar Nemzeti Múzeumból, a Hopp Ferenc Múzeumból, az Országos Széchenyi Könyvtárból és a Magyar Távirati Irodából származó fényképek és anyagok segítségével bemutatott személyek listája az időskálán Kempelen Farkastól (1734- 1804) Rubik Ernőig (1944-) terjed.
Gál Kinga, a kiállítás szervezője közleménye szerint a kiállítás legfőbb üzenete, hogy a határok változásától független a közösségek anyanyelve és a nemzeti identitása, továbbá hogy a nemzetek békés együttélésének záloga egy olyan Európa megteremtése, ahol az anyanyelven való gondolkodás, tanulás, alkotás elfogadása és támogatása biztosított.
"Ezek a világhírű magyarok személyes példájukkal már bizonyították, hogy a legfontosabb közös értékeink, a kultúra, a tudomány, a művészet sohasem ismertek határokat" - fogalmazott Gál Kinga.
Kempelen Farkas sakkozógépe
Beszédet mondott a megnyitón a szlovákiai magyar Bauer Edit is, aki szülőfaluja, (az utóbbi évszázadban öt különböző országhoz tartozott) Somorja példáján keresztül világított rá a történelem sorsfordulataira. Kiemelte: Európa jövője a közös értékek megőrzésében rejlik, egy olyan unió megteremtésében, amely a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapszik.
Tőkés László erdélyi képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy kilenc évtizeddel a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája után "tartozunk azzal, hogy a sokáig elhallgatott vagy letagadott történelmi valósággal szembenézzünk", és - ahogy József Attila írta – "a múltat bevalljuk", és "rendezzük végre közös dolgainkat". Hangoztatta: "mi nem revansizmust, hanem békét és testvéri együttműködést szeretnénk Európában".
