Ilyen lesz a Nemzeti Múzeum a bővítés után
2010. június 14. 19:30
Sikeres volt a Magyar Nemzeti Múzeum épületére és a Múzeumkert fejlesztésére kiírt tervpályázat, amelyen a Mányi István Építész Stúdió nyerte a 6 millió forinttal járó első díjat.
A tervek szerint a múzeum két udvarát "hálószerű üvegtetővel" fedik majd, itt kaphatnának helyet a nagykiállítások és egyéb rendezvények, például a bálok. Minden változtatás hozzáadott érték, vagyis sehol nem bontják meg az épületet. Az új bejáratot "egy filigrán oszlopsor" jelzi majd fedett utca végén. A bővítésekkel nem veszélyeztetik az épület körül lévő növényzetet és a tervek meghagyják a fák mintegy 98 százalékát.
A győztes pályázó, Mányi István az MTI-nek elmondta: pályázatuk célja az volt, hogy az épületet hasznosabbá tegyék, vagyis az többet nyújtson az idelátogatóknak. "Ez részben láthatatlan építészet, hiszen a raktárak például a föld alatt kaptak helyet. Részben láthatatlan lesz egy észak-déli irányba futó, fedett, földalatti utca is, ahol múzeumbolt, rendezvényterem, gyermekmegőrző és étterem kapna helyet" - fejtette ki az építész, aki mindezt természetes fényforrásokkal látná el.
Eltér István, a bíráló bizottság elnöke elmondta: Nyugat-Európában - észlelve a múzeumok megváltozott funkcióját - már a legtöbb jelentős múzeum átesett bővítésen, és e tekintetben "Magyarország egy kicsit mintha elmaradt volna". A zsűrielnök a Magyar Nemzeti Múzeum épületét a klasszicista építészet "gyöngyszemének" nevezte, amelyben számos funkció kap helyett: a kiállítások mellett jelentős kutatómunka folyik, és számos rendezvénynek is otthont ad az épület. A kiállított pályaművekről két beszélgetést is szerveznek: június 24-én és 29-én a Kortárs Építészeti Központtal közösen.
A Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztésére január végén írtak ki pályázatot. Korábban Csorba László, az intézmény főigazgatója a fejlesztés alapvető feladatairól azt mondta: meg kell oldani a Múzeumkertben parkoló autók problémáját, új kertépítészeti koncepcióval meg kell újítani a kertet. A múzeum épületében olyan izgalmas, új tereket kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a látogatók több időt tudjanak eltöltetni és többféle szolgáltatást kapjanak.
A győztes pályázó, Mányi István az MTI-nek elmondta: pályázatuk célja az volt, hogy az épületet hasznosabbá tegyék, vagyis az többet nyújtson az idelátogatóknak. "Ez részben láthatatlan építészet, hiszen a raktárak például a föld alatt kaptak helyet. Részben láthatatlan lesz egy észak-déli irányba futó, fedett, földalatti utca is, ahol múzeumbolt, rendezvényterem, gyermekmegőrző és étterem kapna helyet" - fejtette ki az építész, aki mindezt természetes fényforrásokkal látná el.
Eltér István, a bíráló bizottság elnöke elmondta: Nyugat-Európában - észlelve a múzeumok megváltozott funkcióját - már a legtöbb jelentős múzeum átesett bővítésen, és e tekintetben "Magyarország egy kicsit mintha elmaradt volna". A zsűrielnök a Magyar Nemzeti Múzeum épületét a klasszicista építészet "gyöngyszemének" nevezte, amelyben számos funkció kap helyett: a kiállítások mellett jelentős kutatómunka folyik, és számos rendezvénynek is otthont ad az épület. A kiállított pályaművekről két beszélgetést is szerveznek: június 24-én és 29-én a Kortárs Építészeti Központtal közösen.
A Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztésére január végén írtak ki pályázatot. Korábban Csorba László, az intézmény főigazgatója a fejlesztés alapvető feladatairól azt mondta: meg kell oldani a Múzeumkertben parkoló autók problémáját, új kertépítészeti koncepcióval meg kell újítani a kertet. A múzeum épületében olyan izgalmas, új tereket kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a látogatók több időt tudjanak eltöltetni és többféle szolgáltatást kapjanak.
Forrás: MTI
