Hajóvonták találkozása
Vasvillával döglött óriáshalakat szórni a konténerbe. Ezt már láttuk, ideje volt valami pozitív, tiszta-Tisza képet is összehozni. Tengerre magyaron túl, ugorjunk az ingyen kenuba, hadd legyen egy kiadós rekord a folyón. Hogy ennek mi értelme van, azt mondjuk nem tudom, de evezni, együtt lenni jó.
Na, mi a szitu, kortárs magyar képzőművészet?
„Na, mi van?” Mi a szitu? Vagy csak: mizu? A Műcsarnok a „Na, mi van?” kérdést tette fel 20 kortárs magyar képzőművészünknek. Közvetlen, már-már bugyutának tűnő kérdés – komplex, komoly, sokszor játékos válaszok.
A VPOP fúvósai és Fábry nemzeti színű virgácsa
Szombat este körbenéztünk, mi újság Múzeumok éjszakája-fronton az Andrássy környékén. A VPOP-s trombitamuzsika után kicsit meditáltunk a Hopp Ferenc Múzeumban, Google Earth-szel nyomon követtük a műgyűjtő útját, sorban álltunk a Szépművészeti előtt, és a Műszaki Múzeumban nevetgéltünk a vákumos retro-porszívón.
Egy forrongó ország számkivetettjei
Pakisztánban a '80-as évek óta folyamatosak a szunnita-síita felekezeti villongások. elAz UNHCR jentése szerint 1992-ben 100 ezer, 1995-ben 20 ezer, idén pedig már újabb 15 ezer ember menekült el az országból.
„A háború mögött mindig emberi sorsok húzódnak meg”
Irak a világ legsúlyosabb jelenlegi humanitárius katasztrófájának helyszíne: Szaddám Huszein rémuralma, majd az azt követő amerikai megszállás és a jelenleg is zajló polgárháború következtében 2007-ig több mint 5 millió iraki - a középosztály 40 százaléka - volt kénytelen elhagyni hazáját.
„Csak a lányommal tudok álmodni”
Sara nem meri megmutatni az arcát, mert fél, hogy felismerik. Két gyermekét három éve nem látta, az unokáját nem is ismeri. És ő csak egy abból a 350 ezer libériaiból, akiknek a véres és brutális polgárháború miatt el kellett hagynia otthonát és hazáját.
Hazajut valaha Elvira és Ðeneta?
A koszovói konfliktusok és etnikai tisztogatások miatt eddig több mint 100 ezer szerb nemzetiségű személynek kellett elmenekülnie otthonából. Az idén függetlenné vált Koszovó egyik legfőbb célkitűzése, hogy a menekülttáborokban élőket hazatelepítsék.
Jó egyedül leborulni...
Kolinda, Vízöntő, Etnofon Zenei Társulás: több név, de mindegyik egy ember kreativitásának köszönhetően válhatott meghatározóvá a magyar folk/etno-színtéren. Kiss Ferenc és az Etnofon június 23-án koncertezik a Művészetek Palotájában.
„Sokaknak mondtam, hogy fussunk együtt, de nem akarnak”
Egy nép, amelyet kisemmizett a történelem: nincs még egy olyan népes náció ország nélkül, mint a kurd. Ali egy közülük: jelenleg éppen Magyarországon él menekültként.
Sztárcsinálók kíméljenek!
Feke Pali nem ért rá. Van hely az Állami Népi Együttesnek. Nem sztárkereső vagy tehetségkutató, hanem a gyökerekhez visszanyúló, értékmegőrző/teremtő közszolgálat a Közszolgálatiban augusztustól.
Vigasság a teraszon Kiss Ferenccel
Kolinda, Vízöntő, Etnofon Zenei Társulás: több név, de mindegyik egy ember kreativitásának köszönhetően válhatott meghatározóvá a magyar folk/etno-színtéren. Kiss Ferenc és az Etnofon június 23-án koncertezik a Művészetek Palotájában.
Vándorjelek
"Az idő múlása bennem a szakadatlan, tempós vonulás érzetét kelti. Mintha állandóan úton volnék, mennék valahová. A képzeletet nem fékezi gravitáció, így bárhová eljutok. Hazatérni, megpihenni, jó." Az Etnofon Zenei Társulást alapító Kiss Ferenc most, június 23-án a MÜPÁ-ba hozza el nekünk 35 év dalait.
Elmenekült hazájából és minden babért learatott
Rátgéber László 15 éve költözött Újvidékről Magyarországra. Edzőként ezalatt négyszer jutatta be csapatát a kosárlabda női Euroliga négyes döntőjébe, és kétszer bronzérmet szerzett. Kilenc magyar bajnokságot és kilenc magyar kupát nyert.
Páholyból fotelt vagy fotelből páholyt?
A téma az utcán, de legalábbis a színlapon hever, a következő generáció pedig már a küszöb előtt áll. Nem sokat szaroznak, nem a spájzból jönnek. Szemből telibe, nem hátulról mellbe. A görög bulvárlegenda szerint Iphigenia Auliszban rábaltázott, mint B. Viktor a kertipadra… (a magyar bulvárlegenda szerint). Az Ifigéniuszokra az Aulában reméljük, szebb jövő vár.
Így élünk mi vidéken...
Évadvégi hangulat, felszabadult, értelmetlen-parttalan - nem Kultúrparttalan - diskurzus a kurta kocsmából EB-jóslattal, román személyivel, Ágostones-szal, valamint egy nagyra nőtt szegedi „autókereskedővel”. Talán ha ezt át tudnánk menteni a mindennapokba, nem így állnának a dolgok. Vagy még inkább?
Falu végén kurta kocsma
…folyamatos múzeumok éjszakája Pécsett, Csontváryba befészkelte magát Dante pokla, de nem fogunk eltévedni, bátran élvezhetjük a hazai pálya előnyét, ezt a katlant Petőfi vezeti – tényleg. Persze Nagy Feró Beatricéje simán elférne Vergiliusé helyett. És hogy ki kurta, mi kurta? 2 napig kurrogattunk, most lazuljunk.
Büdösben még nem fagyott meg senki?
Hamletnél, pontosabban Horatiónál maradva felmerül a kérdés, hogy kiben mennyi a dán és mennyi a római. Fortinbras érkezik, de Polonius még nincs eltemetve. Ez így túl zavaros? A helyzet is. "Éjfélre kitisztul" Persze, csak "messze még a hajnal, 3.20"
Valami bűzlik - Dániában?
A többi meg néma csend. Valami sohasem változik? Lehet. Bele kell nyugodni? Lehet. Bele lehet nyugodni? Valaki mondja meg… Lenni? „Akkor nemesbb-e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét s nyilait, vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen s fegyvert ragadva véget vet neki”. „Madarat” tolláról…
Vasárnapi nép
Érik, érik, érik. A “viharos hétfő” előtt jöjjön még a “vasárnapi nép”. Ilyenek vagyunk, vagy csak ilyennek szeretnénk látszani? Mindegy. Az ég kék, a fű zöld, a nap süt, Bodrogi főz.
Mi kell még? Vadkörte?
