Egy jó pont a Vatikánnak. Nem biztos, hogy szüksége van rá, de azért elismerés. II. János Pált nevezte a U2 énekese az első rock and roll-pápának, nagyon helyesen, hiszen mi más jut az ember eszébe egy, a rockhérosz légy-napszemüvegében mosolygó öregemberről, mint maga a derű és az élet? A Vatikán közeledik, használja a médiát, jól használja, bizonyos esetekben viszont pont olyan kemény, amilyennek kell lennie: itt van pl. A Da Vinci-kód forgatásával kapcsolatos ügy. (Bizonyos esetekben persze túl makacsul ragaszkodik az álláspontjához - de hát pont a Vatikántól csak ne várja az ember, hogy az innováció fellegvára legyen...) Hiába mondták, hogy a fegyelmezett német beköltözésével majd aztán megint előkerül a spanyolcsizma. Nem került elő. Nem annyira közvetlen jelenség, mint az elődje - de ebből a webkamera-dologból az jön le, hogy hallgat a tanácsadóira, a tanácsadói pedig okosak, sejtik, mi van a világban. A tanácsadóit pedig ő választja.
kp