Arattak a biók, sereghajtó a Danone
2010. február 10. 19:30
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 31 tejipari vállalatot vizsgált környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi szempontból. Íme a tejipari gyártók és márkák etikai rangsora.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, hogy a tejtermékek gyártóinak milyen a környezeti és társadalmi teljesítménye. A vizsgálatot a tejipari termékek széles körében végezték el: az adatbázisban szerepelnek a gyümölcsjoghurt, joghurt, kefir, krémtúró, puding, rudi, sajt, sajtkrém, tejföl, tejszín, túró, vaj, vajkém márkák és gyártók rangsorai.
A Galgafarm végzett az első helyen, őt követte a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett. Sereghajtók a Pannontej, a Friesland, és a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta.
A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy, a 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést, illetve több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt). A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott.
A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.
A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
Az értékelésben fontos szempont volt, hogy a gyártó palettáján mennyi magyar termék található, illetve a cég mekkora százalékban van hazai tulajdonban.
A Galgafarm végzett az első helyen, őt követte a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett. Sereghajtók a Pannontej, a Friesland, és a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta.
A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy, a 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést, illetve több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt). A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott.
A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.
A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
Az értékelésben fontos szempont volt, hogy a gyártó palettáján mennyi magyar termék található, illetve a cég mekkora százalékban van hazai tulajdonban.
