Több millió tonna aranyat dobunk a kukába évente
2010. február 24. 17:45
Címkék: Környezetvédelem, Zöld
40 millió tonnányi elektromos háztartási gép landol évente a szemétben, bennük nagy tömegű nemesfémmel. 41 darab mobilkészülék annyi aranyat tartalmaz, mint egy tonna arany-érc.
Az ember bármit megtenne azért, hogy még több értékes fémhez jusson, holott jóval kisebb energiabefektetéssel is tartalékolhatna. Az ipari és háztartási hulladékok arany- és ezüstben gazdag forrást jelenthetnének – így szól az Unep környezetvédelmi programjának riportja szerint. A Balin tartott konferencián 100 ország képviselője volt jelen.
A fém-újrahasznosításból származó nyersanyag négyszerese lenne a hegyi bányákból nyert mennyiségnek; egy grammnyi arany – ez az afrikai lelőhelyeken akűr 5 grammnyi is lehet – kinyeréséhez sok befektető több tonnányi földet mozgat meg.
A világ kobalt és palládiumkészletének évi 15 és 13 százaléka kerül a gépekbe; nem csoda, hogy a fejlődő országokban egész iparág kezd kifejlődni a roncsok értékes részeinek megmentésére. Mégis annak ellenére, hogy Németországban a rézkitermelés felét már újrahasznosításból nyerik, a fémek többsége nem kerül vissza a körforgásba.
Előrejelzések szerint az elektromos hulladék mennyisége 2020-ig megnyolcszorozódik majd, ezzel pedig a források pazarlása is nőni fog, Afrika pedig számos ország szemétlerakója lesz; ez még mindig jóvaal olcsóbb, mint a szemét szakszerű feldolgozása. A hamburgi kikötő például nyüzsög a használtautó-exportnak álcázott szemétárut szállító teherhajóktól.
A kezeletlen szeméthalmok nemcsak talajt, a természetes vizeket, elégetve a levegőt szennyezik; toxikus anyagaik emberre veszélyesek, ezt bizonyítja az a többezer nyomorgó, akik szeméttelepi guberálással keresik meg a napi betevőt.
A fém-újrahasznosításból származó nyersanyag négyszerese lenne a hegyi bányákból nyert mennyiségnek; egy grammnyi arany – ez az afrikai lelőhelyeken akűr 5 grammnyi is lehet – kinyeréséhez sok befektető több tonnányi földet mozgat meg.
Csak Kínában 4 millió tonna arany, 28 millió tonna ezüst és 6000 tonna réz kerül a kukába – mindezt számítógépek és mobiltelefonok formájában. Az ország a maga 500.000 tonna hűtőszekrény, 1,3 millió televízókészülék, 300.000 tonna számítógép szemetével a második a világranglistán az USA után, ahol 2010-ben évi 3 millió tonnányi elektromos eszközökből származó szemetet becsülnek a szakértők.
A világ kobalt és palládiumkészletének évi 15 és 13 százaléka kerül a gépekbe; nem csoda, hogy a fejlődő országokban egész iparág kezd kifejlődni a roncsok értékes részeinek megmentésére. Mégis annak ellenére, hogy Németországban a rézkitermelés felét már újrahasznosításból nyerik, a fémek többsége nem kerül vissza a körforgásba.
Előrejelzések szerint az elektromos hulladék mennyisége 2020-ig megnyolcszorozódik majd, ezzel pedig a források pazarlása is nőni fog, Afrika pedig számos ország szemétlerakója lesz; ez még mindig jóvaal olcsóbb, mint a szemét szakszerű feldolgozása. A hamburgi kikötő például nyüzsög a használtautó-exportnak álcázott szemétárut szállító teherhajóktól.
A kezeletlen szeméthalmok nemcsak talajt, a természetes vizeket, elégetve a levegőt szennyezik; toxikus anyagaik emberre veszélyesek, ezt bizonyítja az a többezer nyomorgó, akik szeméttelepi guberálással keresik meg a napi betevőt.
