Egy békafaj, aminek az ember is rokona
2010. május 4. 15:50
Új békafajjal végeztek teszteket, aminek a génállománya 80 százalékban az emberé. Számos betegség gyógyításának kulcsát adhatja a felfedezés.
Xenopus tropicalis – a trópusi békafaj a Szenegál és Kamerun közt húzódó parton őshonos és nagy népszerűségnek örvend a kutatók körében, ugyanis génállománya nagyban hasonlít az emberéhez, ami új perspektívákat nyit ezen a területen. Nemrégiben még a gyógyszertári békának hívott X. laevis számított nagy tudományos nyereségnek, hiszen élő terhességi tesztként volt használható, mivel a kétéltű hormonháztartása azon nyomban reagált a bőre alá fecskendezett vizeletmintára, megmutatva, hogy a mintaadó nő terhes-e.
A mostani felfedezés ennél nagyobb horderejű. A 2005 óta 24 intézményben végzett tesztek bebizonyították, hogy a béka génállományának 80 százaléka megegyezik azokkal az ismert génekkel, amelyek a betegségekért felelősek az embernél. A béka azonban a maga 20.000 génjével sokkal könnyebben vizsgálható, mint az ember, így számos folyamatot, terápiát modellálhatnak rajta.
Az evolúciós biológia képviselői is kaphatnak válaszokat megválaszolatlan kérdéseikre, így a különféle örökletes bajok kialakulását tekintve számos probléma tisztázódhat. Ezen kívül a békák is tartalmaznak olyan örökítő anyagokat, amelyek nem vesznek részt a fehérjék előállításában, öröklött hibákért mégis felelősek lehetnek. Ilyen anyagok az emberben is megtalálhatók, működésük, funkciójuk a mai napig nem tisztázott.
A béka génállományának alaposabb ismerete az állatvédőknek is segíthet abban, hogy megvédjék az érzékeny fajokat a kihalástól.
A mostani felfedezés ennél nagyobb horderejű. A 2005 óta 24 intézményben végzett tesztek bebizonyították, hogy a béka génállományának 80 százaléka megegyezik azokkal az ismert génekkel, amelyek a betegségekért felelősek az embernél. A béka azonban a maga 20.000 génjével sokkal könnyebben vizsgálható, mint az ember, így számos folyamatot, terápiát modellálhatnak rajta.
Az evolúciós biológia képviselői is kaphatnak válaszokat megválaszolatlan kérdéseikre, így a különféle örökletes bajok kialakulását tekintve számos probléma tisztázódhat. Ezen kívül a békák is tartalmaznak olyan örökítő anyagokat, amelyek nem vesznek részt a fehérjék előállításában, öröklött hibákért mégis felelősek lehetnek. Ilyen anyagok az emberben is megtalálhatók, működésük, funkciójuk a mai napig nem tisztázott.
A béka génállományának alaposabb ismerete az állatvédőknek is segíthet abban, hogy megvédjék az érzékeny fajokat a kihalástól.
