2010. augusztus 24. 12:17
Fotó: Kemma
– Este tíz óra körül fogtam ki a harcsát. Rapalával horgásztam, harminc-negyven perc fárasztás után adta meg magát. A dunai halak egyébként erősebbek, kitartóbbak állóvízi társaiknál, mert többet úsznak, mondhatni jobb az állóképességük. A harcsát már feldolgoztuk – részletezte a horgász.
Joggal büszke 195 centiméteres zsákmányára, amely lényegében nagyobb, mint ő maga.
Süttő mellett a Dunán akadt horgára a méretes példány, amelyből halászlé és sült hal készül majd – Simon Imre és felesége hét végi harmincadik házassági évfordulójára.
Simon Imre és a méretes harcsa Simon Imre és a méretes harcsa
– Ez volt az eddigi legnagyobb fogásom. Gyerekkorom óta horgászok, harminc éve csak pergetek. A Duna vonalán, Süttő, Lábatlan, Neszmély térségében szoktam a halakra lesni leggyakrabban, főleg csónakkal – részletezte Simon Imre, aki a süllőt is nagyon szereti, családjával egyetemben. Elárulta: pontyra például nem is szokott „menni”.
Simon Imre gyakorlott horgász, ezt bizonyítja az is, hogy a harmincöt kilós halakat is cirka tíz perc alatt szokta kifárasztani.
Akár a két méteres hosszt is meghaladhatják a harcsák, így bátran kijelenthetjük, hazánk legnagyobb kopoltyús ragadozója.
Magyarországon folyó- és állóvizekben is egyaránt gyakori faj.
Többnyire társasan, a fenék közelében él, 5-20 fős csoportokban. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai leginkább hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak víz közelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Rablásai rendszerint nem láthatóak, szürkületkor azonban sokszor hatalmas vízörvényeket keltő forgásaival kelti fel a szemlélődő figyelmét. Ilyenkor sokszor szinte lassított felvételként mozogva jön a felszínre, gyakran látható a lassan mozgó állat hatalmas feje és teste is.
