Szólj hozzá!
Figyeljük csöndben a mozgását!
Dupla premier - Két előadás két este
2010. április 13.
15:00
címkék:
Színház
A darab során a beszéd, a mozgás és az élő zene hármas egysége által létrehozott koherens nyelv tiszta megszólaltatása az alkotói teendő. Az előadás fontos eleme az eszköztelen test, valamint annak a halálhoz való viszonya.
A Forte Társulat új produkciója Samuel Beckett Ó, azok a szép napok! és a Godot-ra várva című írásai alapján készülő fizikai színházi előadás. A darab során a beszéd, a mozgás és az élő zene hármas egysége által létrehozott koherens nyelv tiszta megszólaltatása az alkotói teendő. Az előadás fontos eleme az eszköztelen test, valamint annak a halálhoz való viszonya.
Beckett esztétikai önmeghatározásai szerint annak kifejezését tartotta elsődlegesnek, hogy „nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége”; olyan művészetről álmodott, mely „nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen”.
Az előadás célja, hogy a beszélt nyelvet összehangolja a vizualitással, a zenével és a mozgással, hogy általuk érzékeltesse Beckett világának a halállal, a csönddel és a zenével való különleges viszonyát.
A halál órájában széthullt személyiség pusztulása révén próbál visszatalálni az ember előtti világhoz, saját hajnalunk előttre, oda, ahol a mozgás még az egyetemes változás rendszerében volt, és ahol a fénynek még nem volt szüksége arra, hogy felfedjék.
Szereplők:
Ó, azok a szép napok!
Willie - Andrássy Máté
Winnie - Földeáki Nóra, Simkó Katalin, Sipos Vera
Godot-ra várva
Vladimir – Kádas József
Estragon - Krisztik Csaba
Lucky - Horváth Virgil
Pozzo - Andrássy Máté
Fiú - Blaskó Borbála
Díszlet: Milorad Krstic
Jelmez: Benedek Mari
Fény: Payer Ferenc
Hang: Keresztes Gábor
Rendező-koreográfus: Horváth Csaba
Előadások:
2010. április 12. kedd / 20.00 - Ó, azok a szép napok!
2010. április 13. szerda / 20.00 - Godot-ra várva
Beckett esztétikai önmeghatározásai szerint annak kifejezését tartotta elsődlegesnek, hogy „nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége”; olyan művészetről álmodott, mely „nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen”.
A halál órájában széthullt személyiség pusztulása révén próbál visszatalálni az ember előtti világhoz, saját hajnalunk előttre, oda, ahol a mozgás még az egyetemes változás rendszerében volt, és ahol a fénynek még nem volt szüksége arra, hogy felfedjék.
Szereplők:
Ó, azok a szép napok!
Willie - Andrássy Máté
Winnie - Földeáki Nóra, Simkó Katalin, Sipos Vera
Godot-ra várva
Vladimir – Kádas József
Estragon - Krisztik Csaba
Lucky - Horváth Virgil
Pozzo - Andrássy Máté
Fiú - Blaskó Borbála
Díszlet: Milorad Krstic
Jelmez: Benedek Mari
Fény: Payer Ferenc
Hang: Keresztes Gábor
Rendező-koreográfus: Horváth Csaba
Előadások:
2010. április 12. kedd / 20.00 - Ó, azok a szép napok!
2010. április 13. szerda / 20.00 - Godot-ra várva
