Szólj hozzá!
Bizonytalan az Erkel Színház jövője
2008. szeptember 7.
10:29
címkék:
Magyar Állami Operaház
Szeptember 25-én kezdődik az évad a Magyar Állami Operaházban (MÁO): a 281 előadásból 240-et az Ybl-palotában, 41-et a Thália Színházban játszanak. A dalszínház korábbi második játszóhelye, a tavaly júniusban bezárt Erkel Színház, amíg nem újítják fel, továbbra is csupán próbateremként használható.
Szabó Attila, a MÁO gazdasági igazgatója az MTI-nek felidézte: egy tájékoztató jellegű előpályázat jelezte 2005-ben, hogy komolyra fordult az Erkel Színház felújításának ügye. A rekonstrukcióból azonban egyelőre nem lett semmi, pedig fontos lenne az Erkel Színház korszerűsítése, bővítése, mert föl kell készülni arra, amikor az Andrássy úti ház felújítása halaszthatatlanná válik, ami többek véleménye szerint bármikor bekövetkezhet.
A gazdasági igazgató beszámolt arról: az operaház vezetése elkészített egy részletes anyagot, egy "paraméterkönyvet", amely tartalmazza, hogy milyen színházépületre lenne szükségük. "Vázlatosan: olyanra, amely átmenti időre képes befogadni a MÁO csaknem száz címből álló repertoárját vagy annak a felét" - fogalmazott Szabó Attila.
Kifejtette: az Erkel Színház mostani felszereltsége nem megfelelő, nincs sem hátsó, sem oldalszínpada, nincs hol raktározni a díszleteket, a színpad széles, de nem mély, nincs kellő számú és nagyságú próbaterem. Igazi megoldás az lenne, ha az Erkel Színházat bővíteni lehetne. Ezt azonban nehezíti az épülő 4-es metró, amelynek védelmi vonala "belemetsz" a jelenlegi épület sarkába.
Szabó Attila szerint a kérdést mindenképp meg kellene oldani, más irányba, oldalra talán lehetne nagyobbítani a VIII. kerületi, Köztársaság téri házat vagy kihozni a bővítményt az útra, esetleg az egész házat elforgatni, de ehhez a kerület és a főváros rendezési tervét meg kellene változtatni. Az viszont szinte biztos, hogy csak bontás-építéssel bővíthető a ház, amelynek nézőtere Budapesten egyedüliként több mint 2000 ember befogadására alkalmas. Az MTI kérdésére, miért nem keresnek jobb helyet második operaháznak, a gazdasági igazgató azt válaszolta: "erre egyelőre nincs felhatalmazásunk, de állnánk elébe."
Hozzátette: ebben az esetben bizonyára új pályázatot kellene kiírni, mert azt nem kívánhatják, hogy csak a MÁO szempontjai érvényesüljenek, hogy egy második Ybl-palota épüljön. "A politika nyilvánvalóan ódzkodik attól, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljön, amibe már egyszer került a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája építésekor" - jegyezte meg Szabó Attila.
Mint mondta, üzletileg is megvizsgálták, hogy az átmeneti időszak után, amikor már csak mintegy 120 napot bérelne az Opera a második játszóhelyen, rentábilisan működtethető-e egy ilyen ház? "A válaszunk: igen, de ehhez univerzálisnak kell lennie" - mondta Szabó Attila.
A gazdasági igazgató beszámolt arról: az operaház vezetése elkészített egy részletes anyagot, egy "paraméterkönyvet", amely tartalmazza, hogy milyen színházépületre lenne szükségük. "Vázlatosan: olyanra, amely átmenti időre képes befogadni a MÁO csaknem száz címből álló repertoárját vagy annak a felét" - fogalmazott Szabó Attila.
Kifejtette: az Erkel Színház mostani felszereltsége nem megfelelő, nincs sem hátsó, sem oldalszínpada, nincs hol raktározni a díszleteket, a színpad széles, de nem mély, nincs kellő számú és nagyságú próbaterem. Igazi megoldás az lenne, ha az Erkel Színházat bővíteni lehetne. Ezt azonban nehezíti az épülő 4-es metró, amelynek védelmi vonala "belemetsz" a jelenlegi épület sarkába.
Szabó Attila szerint a kérdést mindenképp meg kellene oldani, más irányba, oldalra talán lehetne nagyobbítani a VIII. kerületi, Köztársaság téri házat vagy kihozni a bővítményt az útra, esetleg az egész házat elforgatni, de ehhez a kerület és a főváros rendezési tervét meg kellene változtatni. Az viszont szinte biztos, hogy csak bontás-építéssel bővíthető a ház, amelynek nézőtere Budapesten egyedüliként több mint 2000 ember befogadására alkalmas. Az MTI kérdésére, miért nem keresnek jobb helyet második operaháznak, a gazdasági igazgató azt válaszolta: "erre egyelőre nincs felhatalmazásunk, de állnánk elébe."
Hozzátette: ebben az esetben bizonyára új pályázatot kellene kiírni, mert azt nem kívánhatják, hogy csak a MÁO szempontjai érvényesüljenek, hogy egy második Ybl-palota épüljön. "A politika nyilvánvalóan ódzkodik attól, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljön, amibe már egyszer került a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája építésekor" - jegyezte meg Szabó Attila.
Mint mondta, üzletileg is megvizsgálták, hogy az átmeneti időszak után, amikor már csak mintegy 120 napot bérelne az Opera a második játszóhelyen, rentábilisan működtethető-e egy ilyen ház? "A válaszunk: igen, de ehhez univerzálisnak kell lennie" - mondta Szabó Attila.
