Nyúljátok le Petőfit (is)!

Nincs más hátra, hogy igazolandó a bevezetőben tett állításokat, a témában fejlesztett művészeti termékeinket hasznosítsuk újra, felidézvén Petőfi tavaly forszírozott miniszterelnöki jelölését, reménykedvén abban, hogy a plagizáció nem áll meg, az érzékszervek nem maradnak inger nélkül, s így a fülkeforradalmat, majd „szemke”, „orrka”, „nyelvke” stb. revolúciók követik majd, fenntartva egy kulturált jövőkép ígéretét...
Kicsi, sárga, savanyú, de a miénk lesz!
Nem az a kérdés rég mire szavazok,
Hogy rabok legyek, vagy szabadok?
Mikor az eszmét vakon követ(el)ed…
Neked le kell cserélni a fejedet!
Nem az a válasz már, hogy a valóság,
Van olyan súlyos, mint az a cementzsák,
Mivel az elvet betonból emeled…
Neked le kell cserélni a fejedet, most!
Nem az a kérdés rég, hogy a hatalom
Nem a tehertől édes bizalom?
Mer’ amit beraktam, azt is kiveszed…
Neked le kell cserélni a fejedet!
Nem az a válasz már, hogy az alázat,
Vagy az a törvény volna a szabályzat,
Mivel sem ezt, sem azt nem követed…
Neked le kell cserélni a fejedet, most!
Egy élhetetlen élet ez,
Hát én mondom meg, hogy mi lesz:
Egyszer válaszd a végzeted,
Ne csak egy részletet,
Maga alá temet a kor!
Válaszd a végzeted,
Tudod, a képzelet
Csak az, amit nem feled a por…
Nem az a kérdés rég, hogy a kegyelem
Lehet a Nemzet szívétől idegen,
Mikor agyadra megy az eredet…
Petrovics for President!
Nem az a válasz már, hogy az ízektől
Vált imázs a Gulyás levesből,
Hiszen az asztalt meg sem teríted…
Neked le kell cserélni a fejedet, most!
A költőtollban az üzenet,
Hát leírod százszor, hogy szeretet!
Lehet önzőből volt jelesed,
De most tanulni fogsz, nem is keveset…



