Egy disznóvágás margójára
Egy csapat részeg ember hajkurász a hóban egy védtelen malackát, hogy utána borzalmas módon megkínozzák, kivégezzék, apró darabokra szedjék és felzabálják.
A rútság(om) története
Mikor lettem ennyire rossz ember? Mikor lettem ennyire ronda, ennyire? Mikor kezdtem rohadni kívül-belül egyaránt? Mi ez a kór, és mi ez a kor, amelynek ily’ hitvány a minősége, hogy pillanatok alatt kifordít önmagunkból?
Átlényegítés
Vannak borongós, örökké elégedetlen, befelé forduló, mindenben hibát kereső emberek, és vannak, akik örülnek az élet minden pillanatának, akik számára az ünnep szakralitásának fénye átragyog a hétköznapokba is. Legtöbben azonban ilyenek is vagyunk, meg olyanok is, hangulatemberek, akik számára egy napsütötte délután is jelentheti a reménytelen szürkeséget.
A kuplung helyes használatáról
Azt mondják, az egész univerzum egy nagy pukkanással jött létre. Leoldották, mint egy jókora fonalgomolyagot. Véletlenül eszébe jutott a semminek, hogy valami legyen. Először jött a szét azután az össze és a végén a vissza. Bár erősen szkeptikus vagyok efelől, mert egész életemben ezt nyomták a fejembe, s már akkor sem fért bele az, melyik robbanás hozott létre rendet?
Lepkeálom és hernyólét
Hernyónak lenni nem tartozik éppen a legvidámabb dolgok közé. Vannak persze náluknál is szomorúbb szenvedői e földi létnek, mondjuk a földigiliszták, akiknek még lábuk sincsen... Mert lábból egy hernyónak van elég. Némelyikük még parádés színeivel is büszkélkedhetne, ha akarna.
Álmodni tornádót
Midőn felkérettetett a káoszelméletben megnyilatkoznók, jeles szerzőtársammal valamelyest szellemi asszót folytatni a netpáston, felmerülni tetszik a kérdés: túl a káosz (és kosz) keltésen, parány univerzumunkban (zoomunkban) mily rettentő hatásfokkal működik ez az izé? A lepkés cucc?
Kötöttfogás
Ha majmot akarunk fogni, venni kell egy szűk szájú edényt, diót szórni bele, majd jó erősen kikötözni valamihez és elrejtőzni. A majom jön, belenéz, látja, hogy ennivaló van benne, bedugja a kezét és belemarkol a dióba. Ezután már csak meg kell fogni, mert többé nem ereszti el a zsákmányt, márpedig enélkül nem tudja kihúzni a kezét az edényből.
Kard, kötél, metszőolló – és a fokhagymaleves
Annyi szép, fennkölt, okos, magasztos, bölcs, buddhista, liberális, sztoikus mondatot lehet írni oldásról és kötésről, elengedésről és megengedésről, meg ilyenekről, hogy az csak na. Tegyék is ezt meg írótársaim, ráfér erre a világra, átengedem nekik a terepet.
Hiányzik a két rohadék
A héten két olyan munkámat is befejeztem, amelyek tökéletesen meghatározták az elmúlt négy-öt hónapomat. A téma szempontjából jelentéktelen, hogy mik ezek – mindenesetre undok, önző és csodás időszak volt, nem volt alvás, család, csak ők. Ezt a kettőt különösen utálták, amellett persze, hogy egymásra is fújtak, mint a rossz testvérek.
Káoszelmélet
Kétszáz disznó égett el Nagyszentjánoson, miután kigyulladt az épület, amelyben tartották őket. Rémes. Az egész. Szép szimbolikával indul ez a hétfő is. Ki szervezte ezt? – teszed fel a kérdést, én meg nem tudom a választ, csak állok, állunk szemben az egésszel, mert az meg zúdul, mint hajdanán, az ökokáoszt megelőző világban a lavina.
Totó Tibetben
A Jeti nyomai után szimatol a hóban. A Himalája hatalmasabb a Smaragdvárosnál is. Fura népek lakják: Yakkok, Sherpák, Lámák. És mind mondanak valamit. De Totó nem érti őket, pedig Totónál ott van a szótár, a világ első és egyetlen Tibeti-angol szótára.
„Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!”
Menni csak menni, vándorolni, s ki tudja hol állsz meg, hol az út vége….Talán ahol a vagon-sínek összeérnek? Csak menj országról országra, hazáról hazára, húzz cipőt ki tudja meddig húzhatod, mikor lesz a nyűtt cipőből…..Tedd le a cumót, aztán vedd fel újra, húzz cipőt ki tudja meddig húzhatod… Ez a sorsod? Nem, Soa, soha többé!!!
Kritizálnimész?
A magyarság számára kiejthetetlen fedőnevű hétvégi kaszkadőrtalálkozó kapcsán jutott eszembe, hogy ehhez pont ilyen középországnak kellett lenni. Mert ha gazdagabbak lennénk, vagy szegényebbek, akkor mindenki bringával járna.
Súlytalanság
Nem szeretem a tömeget, utálom, ahogy hozzám érnek idegenek, utálok mindenkit, nem értem, miért kell elviselnünk másokat ilyen közelről. Jobb lenne biciklivel járni, mert autóval, még ha lenne is pénzem, én be nem mennék a városba, de hát hogy vigyem a csellót biciklivel?
Az üldöző
- Segítség! Ez az ember megőrült! Fegyver van nála! Vigyázzanak! - kiáltozta szinte eszét vesztve egy ballonkabátos férfi a hídon, és rohant tovább. A szembejövők csodálkozva nézték, de a pánik őket is hatalmukba keríthette, mert tétován megálltak.
Sörcsapda
Amikor tavaly júniusban megjelentek az üvegházban és a gyógynövény-veteményesben az első meztelencsigák, azt gondoltam, valamiből nekik is élni kell. Aztán pár nap alatt fogyadozni kezdtek az addig szépen növögető brokkoli és a francia karfiol levelei, a bazsalikomok úgy eltűntek, mintha a szomszéd spagettipartira hívta volna meg egész Krumlovot, csak a menta tartotta magát hősiesen, így legalább egy jó kis hűsítő teára maradt némi reményem.
Ne mentsük meg a Földet!
A Föld nemsokára elpusztul, a munka nagyját elvégeztük, szinte már semmi dolgunk sincs, akár egy kávét is kérhetünk. Ez a dolog általánosan szomorúnak lett beállítva, de nem vagyunk emberek, ha ezt a művet, mely boltozatként már csak a zárókő berakására vár, nem próbáljuk fanyarul és tényszerűen nézni. Nem érdemes másként.
Kritikus massza, avagy a felvonulók kérték
200 millió sok vagy kevés? Nyilván sok, pénzből például biztosan. Hamburgerből is. És talán emberből is, bár az összlakosság 6,5 milliárdjához képest karcsú egyedszám. Kevesebb, mint az Egyesült Államokban élőké, alig több az Európaiak felénél. James Lovelock biológus, a Gaia elmélet szerzője szerint, az elkövetkező tízezer évben ennyi ember marad életben a földön: 200 millió…
Egy lépés itt, ezer odafent
Az életről úgy gondoltam régen, majd alakítom úgy, ahogy esik. De puffannom kellett sokat. Sok öröm mellet üröm, meg a szerelmi csalódások a földhöz vertek. Nehéz iga. De felálltam. Mi ez az egész? - kérdeztem magamtól, miközben levertem a port a ruhámról. Apám azt mondta: keress, keresd az igazat, a jót, de nézd meg jól! Találtam. Hidat. Átmentem. Ez is kegyelem.
Az angyal érintése
Egyes misztikus tanok szerint a kegyelmi állapot előfeltétele a lélek megnyílása. Ha a lélek nem nyílik meg, nincs kegyelem. A hagyomány szerint ezért egy angyal felelős: Ananhel. Ő az, aki megérinti a lelket, hogy a lélek megnyíljon. Talán meglepő, de így van a versekkel is.
Nincs kegyelem?
Már hogyne lenne. Istentől bizonyosan, embertől mikor-hogy. Csak sohasem akkor, amikor a legjobban számítunk rá. Amikor a mi mértékeink szerint a leginkább kellene. És ha eljön, akkor csak utólag tudjuk megérteni, belehelyezni életünkbe.
