Szólj hozzá!
Szegény punkok X-faktora
2011. január 24.
10:30
Szombat este lezárult a Roham bár hétköznapinak egyáltalán nem mondható tehetségkutatója, amely 2011 trash zenekarát kereste - eredményesen.
A Trash pályázat döntőjén a hazai zenei szféra 10 legegyedibb és bevállalósabb formációja szórakoztatta a közönséget több-kevesebb sikerrel, a 2011 Trash zenekara címért.
A Roham Bár eddigi, Vas utcai rövid pályafutása alatt bebizonyította, hogy itt bizony mindent lehet. Az annyira rossz, hogy az már jó zene melegágyává avanzsált, hiszen hétről hétre olyan bulikkal várják a közönséget, amelyeken a zajzene, a letűnt punk zene és az avantgardizmus játsszák a főszerepet. A siker pedig nem marad el.
A Trash pályázatra 112 zenekar adta be jelentkezését, amelyből a szakmai zsűri (Uj Péter, Stark Attila, Bakács Tibor, Superman, Kanada Káosz, Pap Dávid, Bánki Ákos, Hammer Ferenc és Vida Tóni) tíz formációt válogatott ki a döntőre. Szombat este a Roham dugig volt fellépőkkel, rajongókkal és kíváncsiskodókkal. A hatalmas füst és a töméntelen mennyiségű alkohol pillanatok alatt összehozta a közönséget, és egyórás csúszással megkezdődhetett az anti-megasztár show. Minden zenekar három számmal lépett színpadra, és próbálta elnyerni a zsűri és a közönség tetszését.
Elsőként az Ismeretlen Zenekar csapott a húrok közé. Kemény szövegek, háromakkordos punk zene és tagadhatatlan Barcs Miki-féle Flash hatás érződött az előadáson. Akik szeretik a nyomdafestéket nem tűrő szövegeket, rögtön kedvencre találtak az előadóban. Pár perc múlva viszont már a Kula Band foglalta el a színpadot. A konferanszié megítélése szerint a '68-as forradalmat és a Bizottságot egyesítő zenéjükkel visszahozták a '80-as évek underground kultúráját.
A nagy öregeket követően színpadra álltak a fiatal trash generáció alkotói. Az Accommodator ninjáknak öltözött muzsikusait inkább megjelenésük miatt, mintsem zenéjükért lehet kiemelni, ám később kiderült, a zsűri mégis látott fantáziát az rockot és metált dallamtalanul ötvöző bandában. Az őket követő X-Menz Idiotronic, a képzőművészeti egyetem diákjainak formációja, nagy közönségkedvenc lett elektro-trash zenéjükkel.
A két fiatal együttest mélypontok sorozata követte. Tóth Kinga (Hegyfalu) feminista punk-rapje a közönséget gyors alkoholvásárlásba kergette, majd az őket követő Poszt Érzelmi Ragadozók és az Enzum a terem elhagyására késztették a hallgatóságot. Bár zeneileg sokkal többet produkáltak, mint mások, mégis az a tanulság, hogy az experimentális zenét nem szabad a trash-sel összekeverni. Ha nincs humor, nincs trash. A PÉR és az Enzum remek kísérleti ambientet játszottak, ám ez csöppet sem felet meg az est kritériumainak.
Ezt követően érezhető volt a közönségben a feszültség és a félelem a Kata Valami színpadra lépésénél. Ám megint bebizonyosodott, hogy a jó „rossz zenéhez” bizonyos fokú érettség kell. A két főből álló zenekar basszere Menyhárt Tamás képzőművész, aki egy indexvideóval tört be a köztudatba (http://index.hu/video/2007/03/24/itt_a_tavasz_dagad_a_fasz/), énekese pedig, Henk Csaba, meg nem értett filozófus. Egyértelműen az est fénypontjai voltak. Nagyon visszafogott zenéjükkel, viszont annál is jobb dadaista-mélyfilozófiai szövegeikkel („ezekkel a nőkkel hogy járnak a srácok, akiktől én sugárba hányok” vagy „amióta a feleségem várandós, azóta kívánós, kéne néki egy kis csoki, kéne neki sült csirke”) azonnal belopták magukat a közönség szívébe.
Utoljára Gazsi lépett színpadra a Gazsi Rap Show-val, aki egyszemélyes szövegeivel már olyan nívós színpadon is fellépett, mint a Gödör, elénekelte a „sorozatgyilkos biciklisfutár” című slágerét, amit hatalmas ováció fogadott.
Az utolsó pályázó a Csermanek lakótelep volt, akik annyira punkok, hogy el se jöttek a döntőre, így CD-ről szólt az ő zenéjük. Ezzel fejeződött be az igen tanulságos verseny.
Fél óra elteltével a zsűri foglalta el a színpadot, hogy eredményt hirdessen. Az első helyezésért járó 150 ezer forintot a Kata Valami vihette haza (vagy költhette el még azon az estén). 100 ezer forint járt az Accommodatornak a második helyért. A harmadik hellyel járó 50 ezer forinot pedig az X-Menz kapta.
A Roham Bár eddigi, Vas utcai rövid pályafutása alatt bebizonyította, hogy itt bizony mindent lehet. Az annyira rossz, hogy az már jó zene melegágyává avanzsált, hiszen hétről hétre olyan bulikkal várják a közönséget, amelyeken a zajzene, a letűnt punk zene és az avantgardizmus játsszák a főszerepet. A siker pedig nem marad el.
Kata Valami
A Trash pályázatra 112 zenekar adta be jelentkezését, amelyből a szakmai zsűri (Uj Péter, Stark Attila, Bakács Tibor, Superman, Kanada Káosz, Pap Dávid, Bánki Ákos, Hammer Ferenc és Vida Tóni) tíz formációt válogatott ki a döntőre. Szombat este a Roham dugig volt fellépőkkel, rajongókkal és kíváncsiskodókkal. A hatalmas füst és a töméntelen mennyiségű alkohol pillanatok alatt összehozta a közönséget, és egyórás csúszással megkezdődhetett az anti-megasztár show. Minden zenekar három számmal lépett színpadra, és próbálta elnyerni a zsűri és a közönség tetszését.
Elsőként az Ismeretlen Zenekar csapott a húrok közé. Kemény szövegek, háromakkordos punk zene és tagadhatatlan Barcs Miki-féle Flash hatás érződött az előadáson. Akik szeretik a nyomdafestéket nem tűrő szövegeket, rögtön kedvencre találtak az előadóban. Pár perc múlva viszont már a Kula Band foglalta el a színpadot. A konferanszié megítélése szerint a '68-as forradalmat és a Bizottságot egyesítő zenéjükkel visszahozták a '80-as évek underground kultúráját.
A nagy öregeket követően színpadra álltak a fiatal trash generáció alkotói. Az Accommodator ninjáknak öltözött muzsikusait inkább megjelenésük miatt, mintsem zenéjükért lehet kiemelni, ám később kiderült, a zsűri mégis látott fantáziát az rockot és metált dallamtalanul ötvöző bandában. Az őket követő X-Menz Idiotronic, a képzőművészeti egyetem diákjainak formációja, nagy közönségkedvenc lett elektro-trash zenéjükkel.
Accomodator
A két fiatal együttest mélypontok sorozata követte. Tóth Kinga (Hegyfalu) feminista punk-rapje a közönséget gyors alkoholvásárlásba kergette, majd az őket követő Poszt Érzelmi Ragadozók és az Enzum a terem elhagyására késztették a hallgatóságot. Bár zeneileg sokkal többet produkáltak, mint mások, mégis az a tanulság, hogy az experimentális zenét nem szabad a trash-sel összekeverni. Ha nincs humor, nincs trash. A PÉR és az Enzum remek kísérleti ambientet játszottak, ám ez csöppet sem felet meg az est kritériumainak.
Ezt követően érezhető volt a közönségben a feszültség és a félelem a Kata Valami színpadra lépésénél. Ám megint bebizonyosodott, hogy a jó „rossz zenéhez” bizonyos fokú érettség kell. A két főből álló zenekar basszere Menyhárt Tamás képzőművész, aki egy indexvideóval tört be a köztudatba (http://index.hu/video/2007/03/24/itt_a_tavasz_dagad_a_fasz/), énekese pedig, Henk Csaba, meg nem értett filozófus. Egyértelműen az est fénypontjai voltak. Nagyon visszafogott zenéjükkel, viszont annál is jobb dadaista-mélyfilozófiai szövegeikkel („ezekkel a nőkkel hogy járnak a srácok, akiktől én sugárba hányok” vagy „amióta a feleségem várandós, azóta kívánós, kéne néki egy kis csoki, kéne neki sült csirke”) azonnal belopták magukat a közönség szívébe.
Utoljára Gazsi lépett színpadra a Gazsi Rap Show-val, aki egyszemélyes szövegeivel már olyan nívós színpadon is fellépett, mint a Gödör, elénekelte a „sorozatgyilkos biciklisfutár” című slágerét, amit hatalmas ováció fogadott.
Az utolsó pályázó a Csermanek lakótelep volt, akik annyira punkok, hogy el se jöttek a döntőre, így CD-ről szólt az ő zenéjük. Ezzel fejeződött be az igen tanulságos verseny.
Fél óra elteltével a zsűri foglalta el a színpadot, hogy eredményt hirdessen. Az első helyezésért járó 150 ezer forintot a Kata Valami vihette haza (vagy költhette el még azon az estén). 100 ezer forint járt az Accommodatornak a második helyért. A harmadik hellyel járó 50 ezer forinot pedig az X-Menz kapta.
